Első- és egyetlen kiadás.

Török Rezső Enyv és szappan című regénye a magyar holokausztirodalom egyik első, gyakorlatilag teljesen elfeledett fikciós szövegének számít.
Török maga is érintve volt a zsidóüldözésben: 1944. április 30-án a Budapesti Közlönyben rendelet jelent meg „a magyar szellemi életének a zsidó szerzők műveitől való megóvása tárgyában”. Ezen a listán Török még nem szerepelt ugyan, de ez csak a zsidónak tekintett szerzők tiltásának első felvonása volt: a jegyzéket többször is bővítették, s a Zsidókérdéskutató Magyar Intézet által Bosnyák Zoltán kiadásában megjelentetett Az ismertebb zsidó írók névsorának második, bővített kiadásában már Török neve is megtalálható.

Az Enyv és szappanban a zsidóüldözés, a munkaszolgálat, a deportálások, sőt, a koncentrációs tábor nem a háború egyik eleme, Budapest ostromának egy kétségkívül fontos, de a teljes háborús tabló egyik részleteként funkcionáló darabja, mint a legtöbb korabeli ostromregényben (pl.: Gyenes István Élet a föld alatt; Karinthy Ferenc Budapesti tavasz). Török műve alapvetően a zsidók üldözésére koncentrál: a munkaszolgálattól az álnéven való bujkáláson át a letartóztatásokig a téma sok szféráját bemutatja. Emellett igen erőteljesen, a korban (és azóta is) meglehetősen szokatlan radikalizmussal veti fel a magyar felelősség kérdését.

Török Rezső regényének fontos, nem mellőzhető eleme annak stílusa, illetve azok a műfaji sajátságok, amelyek keretében a vészkorszak a műben megjelenik. A jórészt az 1960-as évektől kiformálódott holokausztkánon egyik fő premisszájának számít, hogy az eseményeket tragikus, emelkedett hangnemben kell bemutatni, a történtek humoros szemszögből való ábrázolása etikailag vitatható. Enyv és szappanban a magyar zsidóüldözés története, a német megszállás és a nyilasterror tulajdonképpen egy bájos vígjáték, a korban népszerű romantikus szerelmi történet műfaji keretei közé helyeződik.
A regényt 1949-ben az Irodalmi Szemlében egyenesen „humoros Auschwitz”-ként aposztrofálták (dacára annak, hogy a regény helyszíne majdnem végig Budapest, a koncentrációs tábor szóba kerül ugyan benne, de konkrétan ott játszódó jelenet nincs).
- Részletek Kisantal Tamás tanulmányából (Jelenkor, 2015./3.) -

további képek