1977-ben került kiadásra Hajnal Anna összegyűjtött verseit tartalmazó könyv, „Ének a síkságon” címmel.„Ez a folyton kutató, figyelő és mindig szintézist teremtő költőiség minden pillanatában a mindenséggel közlekedik, érzékszervei ennek változásaira rezdülnek. Az asszonyi lélek rejtelmes együtt rezgése a kozmosszal tudatosul nála, a képek finoman követik a lélek lebbenéseit, s a belső történés szabja meg a lélek mélységeiből felragyogó táj jellegét. Minden verséből felparázslik az a tündéri bujaság, mely egészen sajátja, s mely egyként jellemzi költői nyelvét s a légkört, melyben a versek fogannak. A nagy telítettség, a folyton magasan lobogó indulat, melynek füstje még sincs – izgatott könnyedséggel helyezkedik el a forma fegyelmében. Ez a játék, a gyakran kiáradni, sőt kitörni készülő anyag formában maradása külön csillogást ad a versnek…"