Martin Buber író, fordító és filozófus, német és héber nyelven író gondolkodó, a felvilágosodással kezdődött és a II. világháborúval véget ért német-zsidó szellemi szimbiózis utolsó nagy alakja. A huszadik századi gondolkodás számára új utakat nyitó perszonálfilozófiájának alapműve, az Én és Te című esszé 1923-ban jelent meg. Ekkor találta meg gondolkodásának kristályosodási pontját, a dialóguselvet. Filozófiai munkássága abból táplálkozik, hogy az embernek a világ dolgaival találkozván nyitottnak kell lennie minden „másik”-ra, minden „Te”-re, nem lehet merev szokások és rituálék közé zárkóznia. Buber munkássága nemcsak zsidó és keresztény teológusokra volt hatással, gondolataiból természettudósok, pszichológusok és művészek egyaránt merítettek.