Sorozat: Nemzeti Könyvtár 92. - Magyar Ritkaságok.
Sorozatszerkesztők: Bencsik Gábor, Kerényi Imre, Kovács Attila Zoltán, Pozsgai Zsolt.
Ez a kötet Kerényi Miklós Gábor rendező javaslatára jelent meg.
A kötetet tervezte: Bencsik Gábor.
A tördelés a Magyar Demokrata grafikai stúdióban készült.

Az Emlékezések a magyarországi színháztörténet, sajtótörténet, irodalomtörténet, politikatörténet, társadalom- és mentalitástörténet remek forrása, hiszen a szerző drámaíró, színházigazgató és -bérlő, illetve szerkesztő, majd lapkiadó és negyvenöt évig a Budapesti Hírlap című országos napilap főszerkesztője volt, aki nemességet kapott, és tagja lett a Főrendiháznak. Ennek megfelelően leírja például a modern magyar sajtó kialakulását, a „régi” eszmehirdető sajtó és a tömegsajtó közötti különbséget, illetve működésüket, bemutat egyes zsurnalisztákat és újságírói pályákat, továbbá viszonylag hosszan ír valami olyasmiről, amit az újságírói hivatás(tudat) alakulásának nevezhetünk.

Az Emlékezések 1926-ban, konkrétabban „pár hónappal” 1926 novembere, Rákosi 84. születésnapja előtt készült. Az elbeszélés ideje szinte kizárólag elmúlt korszakokat jelent: a történet az 1848–1849-es szabadságharcból való gyerekkori ememlékkel kezdődik (ami önéletrajzra utal), és lényegében 1919-ben végződik. Így Rákosi Jenő nem mutatja be, hogy az 1919 utáni Magyarországon alapvetően változott meg közéleti-kulturális pozíciója. Sőt, a memoár, önéletrajz ebből a szempontból is egységesnek ábrázolja az életutat. Pedig a Horthy-korszakban, különösen is az elején, többek között kérdésessé tették magyar identitását és hazafiságát, mégpedig nem csak a radikális jobboldaliak, hanem például a Három nemzedékben Szekfű Gyula, aki a magyarság ügyéhez felnőni nem tudó asszimilánsként és franciás drámák szerzőiként mutatja be. A szövegben azonban ez nem szerepel, miként az se, hogy az 1920-as évtized közepén miért kellett távoznia a Budapesti Hírlaptól, amelynek pedig alapító főszerkesztője volt, és amely a kormány anyagi befolyása alatt állt. Nem tárgya tehát, hogy milyen ellentét volt közte és a Bethlen-kormány, elsősorban is közte és a miniszterelnök között. Továbbá nem ismerhető meg belőle, hogy 1919 után a radikális jobboldal miként támadta személyét és politikáját, és milyen hírlapi csata fejlődött ki közte és az „ébredő magyarok” között. (Sipos Balázs)