kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Bien György Zoltán : Elveszett évek
- leírás
- további adatok
Egy magyar diák raboskodása a GULÁG kelet-szibériai lágereiben
Kolima 1945-1955
A szerző ezt a könyvét Odesszában mártírhalált halt édesapja és a GULÁG-lágerekben szenvedett és elhunyt rabtársai emlékének szenteli. Átélt szenvedéseit azért írta meg, mert a világ közvéleménye alig ismeri a szörnyű szovjet kommunista rendszer mintegy negyvenezer büntető munkalágerének rémségeit. Sokan még ma sem akarják elhinni, hogy Sztálin a történelem egyik legbestiálisabb tömeggyilkosa volt és áldozatainak száma felülmúlta Hitlerét. A százezer „elítélt” magyarnak csak egy töredéke került haza. Íme a magyar holocaust! A szerző 1928-ban Budapesten született zsidó származású családban. Szülei 1919-ben keresztény hitre tértek át. A szerző római katolikus nevelésben részesült. Zsidó származását csak szabadulása után, az USA-ban, családfa-kutatás közben tudta meg. Édesapja, Dr. Bien Zoltán jóhírű szívspecialista volt, Budapesten praktizált. Több követség diplomatáit is kezelte és a háborús években néhány magasrangú katonatisztet és családtagjaikat is. Nyilván azért is, hogy származásuk miatt családját a gázkamráktól, saját magát pedig a munkaszolgálattól megkímélje. Sajnos, éppen ez lett később a veszte. 1945 januárjában, amikor a szovjet hadsereg már elfoglalta Budapest pesti részét, lakásán NVKD-s tisztek jelentek meg. Jellemző a kitűnő szovjet hírszerzésre, hogy édesapja diplomáciai és katonai páciens kapcsolatairól tudomást szereztek. Édesapját csak egy „rövid kihallgatásra” a pesti főhadiszállásra vitték. A szerző ekkor 16 és fél éves gimnazista diák volt és vesztére ekkor éppen a lakásban tartózkodott. Édesapjával együtt őt is elvitte az NKVD. Dr. Bien Zoltán az odesszai börtönben meghalt, a szerző viszont csodálatos módon túlélte a borzalmakat. Szibéria távolkeleti GULÁG lágereibe, a hírhedt kolimai körzetbe került. Tíz évi szenvedés után 1955-ben térhetett haza Budapestre. Édesanyja és húga nyolc és fél évig semmit se tudtak sorsukról, hiszen a lágerből levelet nem továbbítottak, még ha lett is volna ehhez papír és írószerszám. Ez is a kegyetlen szovjet rendszer módszereihez tartozott. A szerző 1956-ban részt vett a forradalomban, de nem fegyverrel, hanem tökéletes orosz nyelvtudását hasznosítva, igyekezett a harcok szünetében a szovjet katonáknak elmagyarázni a magyar forradalom igazi okát. Forradalmunk leverése után Ausztriába menekült, ahonnan az egyik csoporttal az Egyesült Államokba került. Új hazájában vegyész lett és a nyomdaipar színes festékeinek gyártásában tekintélyes és megbecsült szakemberré vált. 1970-ben megnősült. Egy amerikai nőt, Elaonórát vette feleségül, aki megtanulta a magyar nyelvet, kultúrát, irodalmat, történelmet, és ami egy magyar férfi számára nagy öröm, a „magyar konyhaművészetet” is.
Kolima 1945-1955
A szerző ezt a könyvét Odesszában mártírhalált halt édesapja és a GULÁG-lágerekben szenvedett és elhunyt rabtársai emlékének szenteli. Átélt szenvedéseit azért írta meg, mert a világ közvéleménye alig ismeri a szörnyű szovjet kommunista rendszer mintegy negyvenezer büntető munkalágerének rémségeit. Sokan még ma sem akarják elhinni, hogy Sztálin a történelem egyik legbestiálisabb tömeggyilkosa volt és áldozatainak száma felülmúlta Hitlerét. A százezer „elítélt” magyarnak csak egy töredéke került haza. Íme a magyar holocaust! A szerző 1928-ban Budapesten született zsidó származású családban. Szülei 1919-ben keresztény hitre tértek át. A szerző római katolikus nevelésben részesült. Zsidó származását csak szabadulása után, az USA-ban, családfa-kutatás közben tudta meg. Édesapja, Dr. Bien Zoltán jóhírű szívspecialista volt, Budapesten praktizált. Több követség diplomatáit is kezelte és a háborús években néhány magasrangú katonatisztet és családtagjaikat is. Nyilván azért is, hogy származásuk miatt családját a gázkamráktól, saját magát pedig a munkaszolgálattól megkímélje. Sajnos, éppen ez lett később a veszte. 1945 januárjában, amikor a szovjet hadsereg már elfoglalta Budapest pesti részét, lakásán NVKD-s tisztek jelentek meg. Jellemző a kitűnő szovjet hírszerzésre, hogy édesapja diplomáciai és katonai páciens kapcsolatairól tudomást szereztek. Édesapját csak egy „rövid kihallgatásra” a pesti főhadiszállásra vitték. A szerző ekkor 16 és fél éves gimnazista diák volt és vesztére ekkor éppen a lakásban tartózkodott. Édesapjával együtt őt is elvitte az NKVD. Dr. Bien Zoltán az odesszai börtönben meghalt, a szerző viszont csodálatos módon túlélte a borzalmakat. Szibéria távolkeleti GULÁG lágereibe, a hírhedt kolimai körzetbe került. Tíz évi szenvedés után 1955-ben térhetett haza Budapestre. Édesanyja és húga nyolc és fél évig semmit se tudtak sorsukról, hiszen a lágerből levelet nem továbbítottak, még ha lett is volna ehhez papír és írószerszám. Ez is a kegyetlen szovjet rendszer módszereihez tartozott. A szerző 1956-ban részt vett a forradalomban, de nem fegyverrel, hanem tökéletes orosz nyelvtudását hasznosítva, igyekezett a harcok szünetében a szovjet katonáknak elmagyarázni a magyar forradalom igazi okát. Forradalmunk leverése után Ausztriába menekült, ahonnan az egyik csoporttal az Egyesült Államokba került. Új hazájában vegyész lett és a nyomdaipar színes festékeinek gyártásában tekintélyes és megbecsült szakemberré vált. 1970-ben megnősült. Egy amerikai nőt, Elaonórát vette feleségül, aki megtanulta a magyar nyelvet, kultúrát, irodalmat, történelmet, és ami egy magyar férfi számára nagy öröm, a „magyar konyhaművészetet” is.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > XX. század, politika > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kiadó: | Gondos Bt., 1998 |
cikkszám / ISBN: | 0029806 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 148, 1 térkép |
könyv nyelve: | magyar |