categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Bernhard, Thomas : Elkülönítés (A hideg)
- description
- additional information
Ford.: Lőrinczy Attila.A neves osztrák író önéletrajzi sorozatának utolsó, ötödik részében folytatódik az alig tizennyolc éves ifjú gyógyintézeti kálváriája. A sorozat előző, megrendítő darabjában (Nagy levegő)) az elbeszélő súlyos betegen hónapokat töltött egy haldoklók számára fenntartott kórteremben. Akkor, az élet és a halál mezsgyéjére kerülve úgy döntött, hogy megmarad e keserves világ tiszta tudatú szemlélőjének. Döntését - az író értelmezése szerint - önnön vitalitásának és a nagyapai szellem utolsó útmutatásának köszönhetően hozta meg. Igaz, akkor még nem sejthette, hogy a betegség hosszú hónapjai várnak még rá.
E kötetében folytatódnak a sorozatos kórházi és szanatóriumi kezelések, még drasztikusabb formában. "Kijártam már a betegség és a halál elemi iskoláját, sőt a középiskoláját is. Maradéktalanul tudatában voltam a betegség és a halál egyszeregyének. Most pedig a betegség és a halál matematikájának magasiskoláját látogattam" - vallja az elbeszélő. A súlyos, agonizáló tüdőbetegek között fekvő fiatalember ezúttal azonban "elkülöníti" magát: senkivel nem kommunikál, csupán az események passzív megfigyelőjévé válik. E megfigyelések közé vegyülnek a nagyapjára való nosztalgikus visszaemlékezések, valamint a sajátos bernhardi monológok, amelyekben a megfigyeléseiből leszűrt filozófiáját fejti ki. Bernhard tényszerűen, minden írói modorosság nélkül, saját érzelmeit lecsupaszítva emlékezik a mindennapos kínszenvedés, az abszurd halál látványaira. A halállal szembesülő és a harcot felvevő elbeszélő figyelmében ráismerünk az író látásmódjára és a műveiben természetszerűleg stilizált radikalizmus lélektani és egzisztenciális gyökereire. A könyv megjelenését támogatta a Soros Alapítvány.
E kötetében folytatódnak a sorozatos kórházi és szanatóriumi kezelések, még drasztikusabb formában. "Kijártam már a betegség és a halál elemi iskoláját, sőt a középiskoláját is. Maradéktalanul tudatában voltam a betegség és a halál egyszeregyének. Most pedig a betegség és a halál matematikájának magasiskoláját látogattam" - vallja az elbeszélő. A súlyos, agonizáló tüdőbetegek között fekvő fiatalember ezúttal azonban "elkülöníti" magát: senkivel nem kommunikál, csupán az események passzív megfigyelőjévé válik. E megfigyelések közé vegyülnek a nagyapjára való nosztalgikus visszaemlékezések, valamint a sajátos bernhardi monológok, amelyekben a megfigyeléseiből leszűrt filozófiáját fejti ki. Bernhard tényszerűen, minden írói modorosság nélkül, saját érzelmeit lecsupaszítva emlékezik a mindennapos kínszenvedés, az abszurd halál látványaira. A halállal szembesülő és a harcot felvevő elbeszélő figyelmében ráismerünk az író látásmódjára és a műveiben természetszerűleg stilizált radikalizmus lélektani és egzisztenciális gyökereire. A könyv megjelenését támogatta a Soros Alapítvány.
condition: | |
category: | Books > Literature > Novel > |
publisher: | AB OVO, (1995) |
item number / ISBN: | 0013199 |
binding: | paperback (in original dust jacket) |
pages: | 140 |
language: | Hungarian |