kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Berán Eszter - Unoka Zsolt : Élettörténetek a pszichoterápiában
- leírás
- további adatok
A pszichoanalízisről egy kliens megjegyzése alapján a kezdetektől tudjuk, hogy beszélgető kúra. Mégis, fél évszázadon keresztül valamifé naiv realisztikus világképi keretben nem az volt a fontos, ami a terápiás interakcióban történik, hanem amit ez a kliens súlyos, mintegy ontológiai valóságáról, rögzüléseiről, áttételeiről, fejlődéséről tükröz.
Ezt a helyzetet két mozzanat változtatta meg. Az egyik alulról, a dívány alá rejtett magnetofonból indult. Mahl s a nyelvész Hockett az 1950-es években kezdte klinikai beszélgetések során a habozásokat s hibázásokat mint a konfliktusok jegyeit tettenérni. A másik mozzanat a filozófia és az irodalomértelmezés világából eredt. Paul Ricoeur 1967-es könyve a freudi klinikai értelmező munkát az irodalmi műértelmezéshez hasonlítja, s ezzel elindítja a klinikai munkán belül is az elbeszélő fordulatot. A kliens egy élettörténetet ad elő egy sajátos perspektívából, s a terápia során egy új történet kialakítása zajlik.
Ezt az elbeszélő fordulatot valósította meg a magyar klinikumban Lust Iván, valamint szövegelemzési eszközök kidolgozásával a szociálpszichológiában László János. Berán Eszter és Unoka Zsolt könyve a klinikai narratív fordulat új szintje s új színtézise. Szintézisük elméletileg sok újat hoz. Összekapcsolják a klinikai narratív kutatást a mai „kemény kognitív” emlékezetlélektan epizodikus és önéletrajzi konstrukciókat elemző törekvéseivel, s a klinikai beszélgetés mint társalgási kontextus William Labov indította szabályközpontú elemzésével.
A könyv klinikus olvasóinak azonban még fontosabb a könyv klinikai anyaga és a kínált elemzési módszerek. Itt már nem egyedi beszélgetési példákról van szó, s nem a klinikus intuíciójának ’narratív rizsával’ való megtámogatásáról. Szisztematikusan rögzített szövegeket kapunk, melyekhez jól követhető s mindenütt indokolt „nyelvtanozó elemzés” révén kapcsolódik egy olyan kódolás, ami a feszültségek nyelvi jegyeit a segítséget kereső ember perspektívakeresésének tüneteiként mutatja be.
A kötet elméleti útmutató, elgondolkoztató klinikai tárház és a klinikusok új elemzéseinek kis kátéja. Remélhetőleg sok feszültségjegyet nem mutató beszélgetések révén válik majd a hazai klinikusok új narratíváinak iránytűjévé.
Ezt a helyzetet két mozzanat változtatta meg. Az egyik alulról, a dívány alá rejtett magnetofonból indult. Mahl s a nyelvész Hockett az 1950-es években kezdte klinikai beszélgetések során a habozásokat s hibázásokat mint a konfliktusok jegyeit tettenérni. A másik mozzanat a filozófia és az irodalomértelmezés világából eredt. Paul Ricoeur 1967-es könyve a freudi klinikai értelmező munkát az irodalmi műértelmezéshez hasonlítja, s ezzel elindítja a klinikai munkán belül is az elbeszélő fordulatot. A kliens egy élettörténetet ad elő egy sajátos perspektívából, s a terápia során egy új történet kialakítása zajlik.
Ezt az elbeszélő fordulatot valósította meg a magyar klinikumban Lust Iván, valamint szövegelemzési eszközök kidolgozásával a szociálpszichológiában László János. Berán Eszter és Unoka Zsolt könyve a klinikai narratív fordulat új szintje s új színtézise. Szintézisük elméletileg sok újat hoz. Összekapcsolják a klinikai narratív kutatást a mai „kemény kognitív” emlékezetlélektan epizodikus és önéletrajzi konstrukciókat elemző törekvéseivel, s a klinikai beszélgetés mint társalgási kontextus William Labov indította szabályközpontú elemzésével.
A könyv klinikus olvasóinak azonban még fontosabb a könyv klinikai anyaga és a kínált elemzési módszerek. Itt már nem egyedi beszélgetési példákról van szó, s nem a klinikus intuíciójának ’narratív rizsával’ való megtámogatásáról. Szisztematikusan rögzített szövegeket kapunk, melyekhez jól követhető s mindenütt indokolt „nyelvtanozó elemzés” révén kapcsolódik egy olyan kódolás, ami a feszültségek nyelvi jegyeit a segítséget kereső ember perspektívakeresésének tüneteiként mutatja be.
A kötet elméleti útmutató, elgondolkoztató klinikai tárház és a klinikusok új elemzéseinek kis kátéja. Remélhetőleg sok feszültségjegyet nem mutató beszélgetések révén válik majd a hazai klinikusok új narratíváinak iránytűjévé.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Pszichológia > |
kiadó: | Oriold és Társai, 2016 |
cikkszám / ISBN: | 9786155443459 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 225 |
könyv nyelve: | magyar |