categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde
- description
- additional information
- színjáték öt felvonásban -
1830
Irodalmunk e halhatatlan remeke, mely Babits Mihály szerint "a világirodalom legnagyobb filozófiai költeményei közt is méltán foglalna helyet", s amelynek első kinyomtatását a pesti cenzúra - feltehetően a tudós monológja miatt - nem engedélyezte, 1831-ben Fehérvárott látott napvilágot. "A Csongor és Tündének egyik legfőbb bája éppen az - írja Babits Mihály nevezetes esszéjében -, hogy benne a tündérvilág csodálatosan ölelkezik a reális élet alakjaival, és minden tarka és összefüggéstelen dolog a fő gondolatban nagy szimbolikus egységgé olvad... Az a pesszimista világnézet, mely mind jobban közeledett a nihilizmus felé, itt jelenik meg először a maga teljességében. Az "élhetetlenség és halhatatlanság" kérdései itt formulázódnak először... a harminc éves költő még tud egy feleletet a nagy kérdésre; az Éj valóban mindent elnyel, a kalmár pénze, a tudós tudása, a fejedelem hatalma mind hiábavaló: csak a szerelem, a magas és átfinomodott szerelem élvezője mondhatja, hogy nem élt hiába."íIrodalmunk e halhatatlan remeke, mely Babits Mihály szerint "a világirodalom legnagyobb filozófiai költeményei közt is méltán foglalna helyet", s amelynek első kinyomtatását a pesti cenzúra - feltehetően a tudós monológja miatt - nem engedélyezte, 1831-ben Fehérvárott látott napvilágot. "A Csongor és Tündének egyik legfőbb bája éppen az - írja Babits Mihály nevezetes esszéjében -, hogy benne a tündérvilág csodálatosan ölelkezik a reális élet alakjaival, és minden tarka és összefüggéstelen dolog a fő gondolatban nagy szimbolikus egységgé olvad... Az a pesszimista világnézet, mely mind jobban közeledett a nihilizmus felé, itt jelenik meg először a maga teljességében. Az "élhetetlenség és halhatatlanság" kérdései itt formulázódnak először... a harminc éves költő még tud egy feleletet a nagy kérdésre; az Éj valóban mindent elnyel, a kalmár pénze, a tudós tudása, a fejedelem hatalma mind hiábavaló: csak a szerelem, a magas és átfinomodott szerelem élvezője mondhatja, hogy nem élt hiába."
Az utolsó lapon golyóstollas bejegyzéssel.
1830
Irodalmunk e halhatatlan remeke, mely Babits Mihály szerint "a világirodalom legnagyobb filozófiai költeményei közt is méltán foglalna helyet", s amelynek első kinyomtatását a pesti cenzúra - feltehetően a tudós monológja miatt - nem engedélyezte, 1831-ben Fehérvárott látott napvilágot. "A Csongor és Tündének egyik legfőbb bája éppen az - írja Babits Mihály nevezetes esszéjében -, hogy benne a tündérvilág csodálatosan ölelkezik a reális élet alakjaival, és minden tarka és összefüggéstelen dolog a fő gondolatban nagy szimbolikus egységgé olvad... Az a pesszimista világnézet, mely mind jobban közeledett a nihilizmus felé, itt jelenik meg először a maga teljességében. Az "élhetetlenség és halhatatlanság" kérdései itt formulázódnak először... a harminc éves költő még tud egy feleletet a nagy kérdésre; az Éj valóban mindent elnyel, a kalmár pénze, a tudós tudása, a fejedelem hatalma mind hiábavaló: csak a szerelem, a magas és átfinomodott szerelem élvezője mondhatja, hogy nem élt hiába."íIrodalmunk e halhatatlan remeke, mely Babits Mihály szerint "a világirodalom legnagyobb filozófiai költeményei közt is méltán foglalna helyet", s amelynek első kinyomtatását a pesti cenzúra - feltehetően a tudós monológja miatt - nem engedélyezte, 1831-ben Fehérvárott látott napvilágot. "A Csongor és Tündének egyik legfőbb bája éppen az - írja Babits Mihály nevezetes esszéjében -, hogy benne a tündérvilág csodálatosan ölelkezik a reális élet alakjaival, és minden tarka és összefüggéstelen dolog a fő gondolatban nagy szimbolikus egységgé olvad... Az a pesszimista világnézet, mely mind jobban közeledett a nihilizmus felé, itt jelenik meg először a maga teljességében. Az "élhetetlenség és halhatatlanság" kérdései itt formulázódnak először... a harminc éves költő még tud egy feleletet a nagy kérdésre; az Éj valóban mindent elnyel, a kalmár pénze, a tudós tudása, a fejedelem hatalma mind hiábavaló: csak a szerelem, a magas és átfinomodott szerelem élvezője mondhatja, hogy nem élt hiába."
Az utolsó lapon golyóstollas bejegyzéssel.
condition: | |
category: | Books > Literature > Drama > |
category: | Books > Children's books > Required reading > |
publisher: | Diáktéka, é. n. |
item number / ISBN: | 0058838 |
binding: | paperback |
pages: | 164 |
language: | Hungarian |