Bencsik Gábor (szerk.) : Csíki székely krónika

Szabó Károly, Balássy Ferenc, Ipolyi Arnold, Szádeczky Lajos és Szőcs István tanulmányával.
Másfél századdal ezelőtt a Csíki Székely Krónika a székelység őstörténeti alapforrásának számított; történészek, művészek és közemberek egyaránt lelkes rajongással vették kézbe a „csodálatos módon megkerült” krónikát. Száz évvel ezelőtt a Csíki Székely Krónikát hamisítványnak könyvelték el. Az ítélet után a krónika újra homályba süllyedt: vastagon rárakódott az irattárak, a felejtés pora. Most, közel száz évvel utolsó, 1905-ös megjelenése után, a Csíki Székely Krónika újra az olvasóközönség elé került. A krónika valóságalapjait felkutatni, elbírálni és visszatérni ezen elbírálásokra, történészi feladat – a krónika megismerése, ahogyan bármilyen történelemszemléleté is, a közösség, az olvasó joga. Ma e krónika, legrosszabb esetben is, kétszázötven éves – egy negyedévezrednek pedig már távlata és üzenete van, bárhogyan is vélekedjünk erről.
Kötetünkben a Csíki Székely Krónika hiteles és ízes, Aranka György-féle magyar fordítása mellett négy vonatkozó tanulmányt közlünk: ebből kettő mára már szorosan hozzátartozik a krónika történetéhez, a másik kettő pedig újabb kori történészi szemléleteket rögzít. A krónikáról szóló vita, ha halkan, vagy éppen némán zajlik is, távolról sem tekinthető lezártnak. Talán e könyv, a krónika szövegének sem tekinthető lezártnak. Talán e könyv, a krónika szövegének nyilvánosságra hozatala is hozzájárul a ködfüggöny szétoszlatásához.
Hiteles vagy hamis voltán túl pedig, nem utolsósorban: a Csíki Székely Krónika a székely kollektív emlékezet, a sajátos nemzeti öntudat egyre halványuló lenyomatát őrzi. Ha másként nem, hát ezért is ajánljuk olvasóink figyelmébe.