Lavreckij, Ioszif : Che Guevara

Miután Che 1965. március 14-én hazaérkezett Kubába, nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Ez nem maradt észrevétlen sem a kubaiak, sem pedig a külföldi újságírók, megfigyelők előtt. Ahogyan teltek a napok, Che „távolléte”, „eltűnése”, egyre inkább magára vonta a figyelmet, s a legkülönfélébb találgatásokra adott alkalmat. Különösképpen elemükben voltak az Egyesült Államok reakciós lapjai. „Chét letartóztatták”, „Che megszökött Kubából”, „Chét megölték”, „Che halálos beteg” – harsogták világgá a vastag betűs címek. A tény tény maradt: Che eltűnt, vagy legalábbis Kubába való visszatérése óta senki sem látta. Április közepén édesanyja, Celia, aki abban az időben egy Buenos Aires-i kórházban feküdt, különös levelet kapott Chétől. Che kijelentette: az a szándéka, hogy visszavonul a közéleti szerepléstől, egy hónapig elmegy cukornádat vágni, majd Alberto Granadosszal együtt öt évre munkásnak áll egy gyárba. 1965. április 20-án Fidel Castro, aki Camagüey tartományban részt vett a cukornád betakarításában, a Che tartózkodási helye felől érdeklődő külföldi újságíróknak válaszolva első ízben beszélt erről a témáról a nyilvánosság előtt: „Az egyetlen, amit mondhatok, hogy Guevara őrnagy mindig ott lesz, ahol a leghasznosabb lehet a forradalom számára, s hogy a kettőnk kapcsolatai – kitűnőek. Ugyanolyanok, mint ismeretségünk első idején voltak, vagy talán még jobbak!” Fidel Castro nyilatkozata közvetve megerősítette azt a tényt, hogy Guevara nincs Kubában. Május elején Celia a Buenos Aires-i kórházból felhívta Havannát, és fiát kérte a telefonhoz. Azt felelték neki, hogy Che egészséges, de nincs jelen, s mihelyt tud, ő maga jelentkezik. Celia 1965. május 10-én meghalt, már nem tudott beszélni a fiával. Che nem volt a szigeten.