A Krizantém és kard a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa, mégsem egy száraz tudományos munka. Szórakoztató, olvasmányos formában vezet be Japán politikai, vallási és gazdasági életébe a feudalizmus korától kezdve a modern iparosodáson át egészen a második világháborúig. Bepillantást nyújt a japán emberek mindennapjaiba, az etikett, a szexualitás, a házasság és a gyermeknevelés pillanataiba éppúgy, mint a gésák és az örömlányok világába. Az elmúlt 50 évben Japán ugyan rengeteget változott, de Benedict számos állítása, mely a japán emberek érzelmi világára és a magatartásuk hátterében álló motivációkra igyekezett rávilágítani, mind a mai napig helytálló. Ez a nagyszerű könyv azonban nem talált kedvező fogadtatásra Japánban. A tudományos világ nehezen tudta elfogadni, hogy egy amerikai nő, aki nem hogy a nyelvet nem beszéli, de soha még csak a lábát sem tette be az országba, bármi érdemlegeset tudjon mondani Japánról. Több mint fél évszázadot kellett várni az első olyan könyv megjelenésére, amely érdemeinek megfelelően méltatja Benedict munkásságát. Ez a könyv A Krizantém és kard újrafelfedezése, Mori Szadahiko műve. A két könyvnek egy kötetben való megjelentetésének célja, hogy segítsen helyesen értelmezni Benedict írását, és ezen keresztül a japán kultúrát. Ruth Benedict elméletei jelentős hatást gyakoroltak a kulturális antropológia későbbi fejlődésére. A kulturális relativizmus híveként az emberiség sokszínűségét és a tolerancia szükségességét hangsúlyozta műveiben.