„Azt mondják, amikor XVI. Lajos a guillotine-hoz vezető úton üzenni akart egyik őrével a királynénak, az őr így válaszolt: »Nem azért vagyok itt, hogy a megbízásait teljesítsem, hanem hogy a vérpadra kísérjem.« A szavak szabatosságának és konok használatának ezt a szép példáját, azt hiszem, maradéktalanul alkalmazhatjuk, ha nem is egész regényirodalmunkra, de legalább a francia regény egyik klasszikus hagyományára. Azok a regényírók, akik ehhez az iskolához tartoznak, nem hajlandók megbízásokat teljesíteni, úgy tűnik, egyes-egyedül az foglalkoztatja őket, hogy hőseiket könyörtelenül elvezessék a találkára, mely rájuk vár..." - írja Camus Az értelem és vérpad című esszében. Akár igaz a történet az őrrel, akár nem - lehetséges, hogy voltak ilyen karakán őrök akkoriban, mikor a királyokat vérpadra kísérték - erős a gyanúm, hogy Camus-nak nagyon jól jött az a mondat. Még az is lehet, hogy ő találta ki. Fontosabb, hogy ő írta le, s így megőrizte nekünk. Kell-e mondani, hogy Camus elvezette hőseit a találkára, és nem teljesített megbízásokat?