kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Siebmacher, J. : [Tîrgovişte ostromképe] Lent külön keretben: Abris der Bellegrung Tergovist und der Schlacht Soum vom Siebenburgn Geschehen Ano 1595 Mense Octob.
- leírás
- további adatok
Megjelent: H. Ortelius: Chronologia oder Historische Beschreibung [...] Ober und Under Ungern...
“1395-től kezdődően a törökkel való mindenféle háború, város- és erődítményostrom, csata, illetve csatározás kronológiája avagy történeti leírása. A német nyelven írott könyv részletesen ismerteti a tizenötéves háború történetét. A jelentősebb eseményeket metszetek illusztrálják. Úgy a Magyarországon, mint az Erdélyben, illetve az ellenség területén történt említésre méltó események leírása. Mindez alaposan és rendesen összefoglalva (ehhez hasonló soha nyomtatásba nem került) és szorgalmasan feljegyezve Hieronymus Ortelius Augustanus által.”
Érdekes, hogy az F betű a Dunát jelölné, holott minden bizonnyal ez a Ialomiţa folyó lehetett.99 Itt is a Duna partján fekvő Gyurgyevó okozhatta a zavart. Ráadásul a képen valóban feltűnik a gyurgyevói ütközet sematikus ábrázolása, mivel a menekülő török had egy része az összeomlott híddal együtt a folyóba veszett, ám a magas hegyek, s gyurgyevói erőd ábrázolásának hiánya kizárja azt a lehetőséget, hogy itt valóban a nevezetes átkelést metszette volna a művész. Az összes kép közül az asztronómiai jelképei miatt talán ez a legfurcsább. Három objektumot láthatunk a kép felső részén, a Napot és a Holdat bal és jobb oldalon, s közötte feltűnő hosszú csóvájú üstököst. A kép bal felső részében a három nap történéseit sűrítette egybe a metsző, legfölül látható a menekülő Szinán hadaival, alatta Tîrgovişte megerősített városa, s talán az óratorony, ahol a székelyek betörtek. A kép jobb sarkában pedig Zsigmond táborát láthatjuk, s azt a pillanatot, mikor a sas lebukott Királykőről, majd a fejedelem táborában tartják fogva. A Ialomiţa jobb partján a törökök veresége és menekülése tűnik fel. A zavart tovább fokozza, hogy a kép felső harmadában milyen hegyeket láthatunk. A metsző szerint, amelyeken átkelve jöttek a törökök, ám ez csak a Balkán-hegység lehetne. Ugyanakkor a Királykő lábánál fekvő Ručar települést, bár nem tünteti fel a magyarázó szövegben, jól bemutatja. A zavaros ábrázolásra magyarázat lehetne, ha a tényleges távolságokat és az arányokat figyelmen kívül hagyjuk, s azt feltételezzük, hogy a metsző a hadjárat egész történetét kívánta egy képbe sűríteni. Így a jobb alsó sarokból indulva, október 4-től, Ručar melletti táborveréstől, a sas és az új üstökös október 15-i feltűnését, Tîrgovisţe kétnapos ostromát, az október 18-i bevételt, s végül az egy héttel későbbi, október 25-ös gyurgyevói győzelmet. Érdekes még továbbá, hogy az állítólagos csillagászati jelenséget, a képen feltűntetett üstököst nem magyarázza meg, [...] A Nap és a Hold közös megjelenítése esetleg utalhat Decsi parhelia-leírására, amit Hunyadi Ferenc látott a tábor felett./Magyar Könyvszemle 2006/2./Farkas Gábor Farkas.
Erős levonat, enyhén bebarnult papíron. Alsó és felső részén, verzón az egykori hajtásoknál celluxal megerősített.
“1395-től kezdődően a törökkel való mindenféle háború, város- és erődítményostrom, csata, illetve csatározás kronológiája avagy történeti leírása. A német nyelven írott könyv részletesen ismerteti a tizenötéves háború történetét. A jelentősebb eseményeket metszetek illusztrálják. Úgy a Magyarországon, mint az Erdélyben, illetve az ellenség területén történt említésre méltó események leírása. Mindez alaposan és rendesen összefoglalva (ehhez hasonló soha nyomtatásba nem került) és szorgalmasan feljegyezve Hieronymus Ortelius Augustanus által.”
Érdekes, hogy az F betű a Dunát jelölné, holott minden bizonnyal ez a Ialomiţa folyó lehetett.99 Itt is a Duna partján fekvő Gyurgyevó okozhatta a zavart. Ráadásul a képen valóban feltűnik a gyurgyevói ütközet sematikus ábrázolása, mivel a menekülő török had egy része az összeomlott híddal együtt a folyóba veszett, ám a magas hegyek, s gyurgyevói erőd ábrázolásának hiánya kizárja azt a lehetőséget, hogy itt valóban a nevezetes átkelést metszette volna a művész. Az összes kép közül az asztronómiai jelképei miatt talán ez a legfurcsább. Három objektumot láthatunk a kép felső részén, a Napot és a Holdat bal és jobb oldalon, s közötte feltűnő hosszú csóvájú üstököst. A kép bal felső részében a három nap történéseit sűrítette egybe a metsző, legfölül látható a menekülő Szinán hadaival, alatta Tîrgovişte megerősített városa, s talán az óratorony, ahol a székelyek betörtek. A kép jobb sarkában pedig Zsigmond táborát láthatjuk, s azt a pillanatot, mikor a sas lebukott Királykőről, majd a fejedelem táborában tartják fogva. A Ialomiţa jobb partján a törökök veresége és menekülése tűnik fel. A zavart tovább fokozza, hogy a kép felső harmadában milyen hegyeket láthatunk. A metsző szerint, amelyeken átkelve jöttek a törökök, ám ez csak a Balkán-hegység lehetne. Ugyanakkor a Királykő lábánál fekvő Ručar települést, bár nem tünteti fel a magyarázó szövegben, jól bemutatja. A zavaros ábrázolásra magyarázat lehetne, ha a tényleges távolságokat és az arányokat figyelmen kívül hagyjuk, s azt feltételezzük, hogy a metsző a hadjárat egész történetét kívánta egy képbe sűríteni. Így a jobb alsó sarokból indulva, október 4-től, Ručar melletti táborveréstől, a sas és az új üstökös október 15-i feltűnését, Tîrgovisţe kétnapos ostromát, az október 18-i bevételt, s végül az egy héttel későbbi, október 25-ös gyurgyevói győzelmet. Érdekes még továbbá, hogy az állítólagos csillagászati jelenséget, a képen feltűntetett üstököst nem magyarázza meg, [...] A Nap és a Hold közös megjelenítése esetleg utalhat Decsi parhelia-leírására, amit Hunyadi Ferenc látott a tábor felett./Magyar Könyvszemle 2006/2./Farkas Gábor Farkas.
Erős levonat, enyhén bebarnult papíron. Alsó és felső részén, verzón az egykori hajtásoknál celluxal megerősített.
állapot: | |
kategória: | Metszet > Városkép > Magyarország > |
kategória: | Könyv > Természettudomány > Matematika, Fizika, Csillagászat > |
kiadó: | Nürnberg, 1602 |
cikkszám / ISBN: | 0049324 |
oldalszám: | 160x264 mm |
könyv nyelve: | német |