kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Maczkó Mária - Rónai Lajos : „Rózsát ültettem a gyalogútra…” - Galga menti népdalok
- leírás
- további adatok
A Galga vidék a nyugati palócság legdélibb területe. A Cserhát hegységből eredő Galga patak, amely Jászfényszaru határában torkollik a Zagyvába, Pest megye északkeleti csücskét átszelve, a Gödöllői-dombságtól keletre, a földtörténeti korok alatt termékeny völgyet alakított ki. Ez a szeglete hazánknak innen kapta a nevét: Galga völgye, Galga mente. A Galga menetéhez tartozó községek a következők: Galgaguta (Nográd m.), Acsa, Püspökhatvan, Galgagyörk, Galgamácsa, Iklad, Aszód, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Tura. A Galga vidék tágabb értelmezéséhez számítják még a peremterületeken elhelyezkedő falvakat, ezek: Vácegres, Váskisújfalu, Kartal, Verseg, Zsámbok és Boldog (Heves m.), Szada, Veresegyháza. A török időket is átvészelt, főleg római katolikus, kisebb részben református magyar lakosság zömmel az Alsó-Galga menti falvakban él. A XVII-XVIII. század fordulóján a felső-magyarországi vármegyékből evangélikus szlovák és a Német Római Birodalom tartományaiból evangélikus német telepesek érkeztek, akik helyileg a Felső-Galga menti községeket népesítették be. Leszármazottaik ma is ezekben a falvakban élnek.