Budapesti negyed 56. szám - Summázat és jövő

Gerő András (főszerk.)

Nagy félelmem, hogy Budapest jövője esetleg mégis olyan lesz, mint a jelene. Márpedig ez baj lenne: mert Budapest ma nehezen szerethető város. Ma olyan, mint egykori főutcája, a hosszú és csaknem nyílegyenes Király utca. A legeleje kis híján európai: nappal jó boltok, este változatos éttermek és a fiatalokat szép számban vonzó alternatív szórakozóhelyek teszik kellemessé, van díszburkolat és kandelábersor, és ha az ember nem az a kákán is csomót kereső fajta, talán föl sem tűnik, hogy a klasszicista-eklektikus városszövetbe épített új lakóház-monstrumok elszívják a levegőt a régi épületek elől. A csillagászati négyzetméterár végül is üdítően hat a környéken, beindul a lakáspiac, a kipofozott otthonok nyomában idővel megújulnak a homlokzatok is.

Még el sem érjük azonban a Nagykörutat, amikor határozottan sprődebbé válik a kép. Itt már a fények is mások: este borzongató hidegség permetezi végig az utcákat a régi neonokból, szusszannak és nyekeregnek a trolibuszok, a házak toronymagasak - a régi telekuzsora öröksége - és piszkos homlokzatúak - ami meg a kevéssé tehetős lakóknak mindent eladó rendszerváltáskori rövidlátás következménye. - N. Kósa Judit