kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Nagy Lajos : Budapest nagykávéház
- leírás
- további adatok
A kötet három regényt tartalmaz. Az 1926-ban az író saját kiadásában megjelent A vadember egy képzeletbeli kisvárosban, Marosvárosban játszódik. Ez a hely távol fekszik a fővárostól, de van benne kávéház vagy színház, van helyi újság, s egyaránt lakják nagyon gazdag és nagyon szegény emberek. Főhőse Ivanovics Antal, nehezen meghatározható forrásokból élő, írónak készülő nagy erejű, nagy indulatú fiatalember, a "vadember", aki bármilyen szegény is, azért mégiscsak úr ebben a városban. "Nem úgy úr, hogy sok a pénze, hogy mások dolgoznak érte, s ő csupán dúskál a földi javakban, hanem úgy, hogy félnek tőle, félnek a lesújtó kritikájától, a haragos szavától, a félelem nélkül való támadásától." A regény váza egyszerű és sablonos. A sztorinál sokkal fontosabb Ivanovics vademberségének társadalmi magyarázata: maga körül csak szegénységet, igazságtalanságot, butaságot és erkölcstelenséget lát, s mivel változtatni nem tud rajta, csak a keserű dühöngés és az apró igazságtevés jut osztályrészéül, hasonlatosan a Vadnyugat jó cowboyaihoz, akik egyedül küzdenek a várost uralmuk alatt tartó gengszterek ellen. Ivanovics azonkívül az író szócsöve is, aki ".már régen számot vetett önmagával, és úgy ítélt, hogy a írás az, amit tud". ; Az 1936-ban írt Budapest nagykávéház Nagy Lajos egyik legjobb műve. Az író itt már tökéletesen birtokában van az általa kialakított mozaiktechnikának. A regény az 1935-ös év egyetlen nyári hónapjának világpolitikai, társadalmi és magánéleti eseményeit villantja fel, ahogy azt egy budapesti kávéház emberei látják, illetve mindazt, ami velük megesik. Állandó témája a Budapestben kávéjukat "evő" embereknek, hogy lesz-e háború és mikor, megtámadják-e az oroszok a négust, s ha igen, mikor. A másik középponti problémával néhány fiatal író, újságíró küszködik: új lapot kell alapítani. Először az Északi Fény címben állapodnak meg, s forradalmi, baloldali szellemben, aztán a Kelevéz cím s nemzeti szellem mellett döntenek, majd néhány új ember bevonásával Harmattá változik, azután Panorámaként polgári tendenciákat képvisel, hogy legvégül csakugyan megvalósuljon a Csatorna, egy álhírlapíró zsaroló szennylapja. A kávéházba jönnek a Sachs lányok is, hogy legidősebb, szegény nővérükkel jót cselekedjenek, amíg az hirtelen meg nem gazdagszik és egycsapásra kibírhatatlanná nem válik. Itt fájt örökösen a feje szegény Schwarznak, míg ki nem derült, hogy agydaganata van. A szép Dobosiné is törzsvendég, itt szerzi a pénzes palikat. A polgári Pest hiteles keresztmetszete a regény, s a háttérben ott a fenyegető rém: a háború. ; A három boltoskisasszony (1938) hagyományos és sok vonatkozásban konvencionális kisregény, amelyben a sztori (a három árva lány egymás közötti torzsalkodása, majd polgári megalkuvása a sorssal) az uralkodó, s az írónak nem sikerül, ami a Budapest nagykávéházban a főváros esetében oly fényesen sikerült, nem tudja láthatóvá tenni a tipikus poros-sáros magyar falu társadalmát. Feledhetetlen azonban egy epizódfigura: a borkereskedő Hamburger Izsó. - A kötetet széles körben érdemes ajánlani.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > |
kiadó: | Polar Könyvek, 1996 |
cikkszám / ISBN: | 0003180 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 449 |
könyv nyelve: | magyar |