kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Winkler Oszkár : Bruno Taut
- leírás
- további adatok
Sorozat: Architektúra.
Az 1923–1924 körüli időszak nemcsak történelmi, de építészettörténeti szempontból is jelentős: a lassú gazdasági fellendülés és a felszökő építési láz egybeesett a modern tömeges lakásépítést megalapozó elvek kialakulásával, illetve a formálás terén a „Neue Sachlichkeit” (Új tárgyiasság) elterjedésével. A 20-as évek közepén szinte egyidőben indult Németország számos városában olyan átfogó városfejlesztés, amelyhez lakótelepek létesítése is kapcsolódott. A tervezéssel megbízott építészeknek gyors ütemben kellett kidolgozniuk olyan stratégiákat, melyek maximálisan megfeleltek a gazdaságosság szempontjainak és a szociális céloknak. Fontos szerepet kapott az új építészeti eszmék kibontakozásában Bruno Taut és Adolf Behne 1918 körül kialakuló művészkörének (Arbeitsrat für Kunst) expresszionisztikus-utópisztikus szellemiségű építészet- és városszemlélete is. Hasonló gondolatokon alapult az 1919-ben megalapított Bauhaus kezdeti művészetfelfogása: Walter Gropius híres kiáltványa számos lényegi elemében megegyezett Bruno Tautnak az Arbeitsrat für Kunst számára kidolgozott építészeti programjával (Gropius arra buzdított, hogy a művészek a „szalonművészet” helyett térjenek vissza a kézművességhez, s egyesüljenek egyfajta Gesamtkunstwerk-eszme, a jövő metafórikus katedrálisának megépítése jegyében).
Az 1923–1924 körüli időszak nemcsak történelmi, de építészettörténeti szempontból is jelentős: a lassú gazdasági fellendülés és a felszökő építési láz egybeesett a modern tömeges lakásépítést megalapozó elvek kialakulásával, illetve a formálás terén a „Neue Sachlichkeit” (Új tárgyiasság) elterjedésével. A 20-as évek közepén szinte egyidőben indult Németország számos városában olyan átfogó városfejlesztés, amelyhez lakótelepek létesítése is kapcsolódott. A tervezéssel megbízott építészeknek gyors ütemben kellett kidolgozniuk olyan stratégiákat, melyek maximálisan megfeleltek a gazdaságosság szempontjainak és a szociális céloknak. Fontos szerepet kapott az új építészeti eszmék kibontakozásában Bruno Taut és Adolf Behne 1918 körül kialakuló művészkörének (Arbeitsrat für Kunst) expresszionisztikus-utópisztikus szellemiségű építészet- és városszemlélete is. Hasonló gondolatokon alapult az 1919-ben megalapított Bauhaus kezdeti művészetfelfogása: Walter Gropius híres kiáltványa számos lényegi elemében megegyezett Bruno Tautnak az Arbeitsrat für Kunst számára kidolgozott építészeti programjával (Gropius arra buzdított, hogy a művészek a „szalonművészet” helyett térjenek vissza a kézművességhez, s egyesüljenek egyfajta Gesamtkunstwerk-eszme, a jövő metafórikus katedrálisának megépítése jegyében).