kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Birk-kódex 1474
- leírás
- további adatok
Sorozat: CODICES HUNGARICI V.
Az emlék hasonmása, betűhű olvasata és latin megfelelője. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Pusztai István.
A kötet 700 példányban jelent meg.
A ma Birk-kódexnek nevezett, négy levélből álló töredéket a szerzetesi reform első magyarországi termékének tekintjük, gyakorlatilag ezzel indult meg a megújhodás a Nyulak szigetén, a Boldogasszony kolostorban. A kéziratban található fordítások azt a célt szolgálták, hogy életszabályokat adjanak a domonkos apácáknak. A regula az általános életelveket mutatta be, ezek magyarázata volt a konstitúció, amely részletekbe menően szabályozta a mindennapok eseményeit. A fordítás azért készült, hogy a latinul gyengén tudó apácák értsék, és követni tudják az előírásokat. Szent Ágoston reguláját hetente egyszer, a konstitúciót pedig egy hónapra felosztva felolvasták a konvent előtt. A felolvasás ünnepélyesen, recitálva történt. A kódexben úgynevezett intonációs jelek találhatóak, amelyek megmutatják, mikor, miképpen, milyen hangmagasságon, milyen hajlításokkal kell előadni a szöveget.
A fordítást Váci Pál domonkos szerzetes készítette, valószínűleg a Nyulak szigetén, a domonkos apácák kolostora mellett lévő férfi szerzetesek konventjében, 1474-ben Szent Remig napján. A kézirat az első fogalmazványa a fordításnak, a törlésekből, javításokból jól látszik, hogy a szerzetes mennyire küszködött a latin szöveggel. A ránk maradt fogalmazványnak volt egy letisztázott változata, legalábbis a Domonkos-rend történetírója, Sigismundus Ferrarius arról számol be krónikájában, hogy az általa 1636-ban Magyarországon látott kódexben az Ágoston-regula és a konstitúciók szóról szóra való fordítása található magyar nyelven. Ez a kódex mára elveszett.
A töredék Bécsben 1889-ben került elő a császári könyvtárban különféle töredékek közül, amelyeket 1860-tól kezdve a könyvtáblák belsejéből fejtettek ki. Sajnos azt nem jegyezték föl, hogy melyik könyv vagy kézirat kötéséből áztatták ki a töredéket, amelyet Ernst Birkről, a könyvtár akkori igazgatójáról neveztek el.
Az emlék hasonmása, betűhű olvasata és latin megfelelője. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Pusztai István.
A kötet 700 példányban jelent meg.
A ma Birk-kódexnek nevezett, négy levélből álló töredéket a szerzetesi reform első magyarországi termékének tekintjük, gyakorlatilag ezzel indult meg a megújhodás a Nyulak szigetén, a Boldogasszony kolostorban. A kéziratban található fordítások azt a célt szolgálták, hogy életszabályokat adjanak a domonkos apácáknak. A regula az általános életelveket mutatta be, ezek magyarázata volt a konstitúció, amely részletekbe menően szabályozta a mindennapok eseményeit. A fordítás azért készült, hogy a latinul gyengén tudó apácák értsék, és követni tudják az előírásokat. Szent Ágoston reguláját hetente egyszer, a konstitúciót pedig egy hónapra felosztva felolvasták a konvent előtt. A felolvasás ünnepélyesen, recitálva történt. A kódexben úgynevezett intonációs jelek találhatóak, amelyek megmutatják, mikor, miképpen, milyen hangmagasságon, milyen hajlításokkal kell előadni a szöveget.
A fordítást Váci Pál domonkos szerzetes készítette, valószínűleg a Nyulak szigetén, a domonkos apácák kolostora mellett lévő férfi szerzetesek konventjében, 1474-ben Szent Remig napján. A kézirat az első fogalmazványa a fordításnak, a törlésekből, javításokból jól látszik, hogy a szerzetes mennyire küszködött a latin szöveggel. A ránk maradt fogalmazványnak volt egy letisztázott változata, legalábbis a Domonkos-rend történetírója, Sigismundus Ferrarius arról számol be krónikájában, hogy az általa 1636-ban Magyarországon látott kódexben az Ágoston-regula és a konstitúciók szóról szóra való fordítása található magyar nyelven. Ez a kódex mára elveszett.
A töredék Bécsben 1889-ben került elő a császári könyvtárban különféle töredékek közül, amelyeket 1860-tól kezdve a könyvtáblák belsejéből fejtettek ki. Sajnos azt nem jegyezték föl, hogy melyik könyv vagy kézirat kötéséből áztatták ki a töredéket, amelyet Ernst Birkről, a könyvtár akkori igazgatójáról neveztek el.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Nyelvészet > |
kategória: | Könyv > Történelem > Művelődéstörténet > |
kategória: | Könyv > Vallás > vallástörténet, teológia > |
kiadó: | Akadémiai, 1960. |
cikkszám / ISBN: | 0023935 |
kötés: | kötve/egészvászon (kiadói, eredeti védőborítóban) |
oldalszám: | 81 p. + 8 t. (facsimile) |
könyv nyelve: | magyar |