kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Bolberitz Pál : Bevezetés a logikába
- leírás
- további adatok
Szerk. Egressy Gábor.
A logika fogalma: A logika filozófiai tudomány, amely az emberi gondolkodás helyességéről tárgyal. A gondolkodás értelmi tevékenység. Ha önmagában vizsgáljuk az értelmi tevékenységet, akkor gondolkodásról beszélünk. Gyümölcse a gondolat. Ha máshoz való viszonyában (amint az értelem „kilép" önmagából és másra irányul - intentionalitas) nézzük, akkor megismerésről beszélünk. Gyümölcse az ismeret. A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozik. Ezt azért teszi, hogy e törvények ismeretében képes legyen megállapítani: vajon az értelem helyesen működik-e (megfelel-e a gondolkodás törvényeinek) vagy sem, amikor a valóságot megismeri? A logika tárgya: A gondolat (távolabbról) A gondolat tartalma, a megismert valóság (közelebbről) A logika sajátos tárgyalási szempontja: A gondolkodás „helyessége" (korrektsége) A logika felosztása: Formális logika: A gondolkodás formáit kutatja függetlenül a gondolat tartalmától. Materiális logika: A gondolattartalom igazságértékét vizsgálja. Ismeretkritika: Tágabb értelemben a logikához sorolható. A megismerés folyamatáról, igazságértékéről és ontológiai feltételeiről tárgyaló tudomány.
A logika fogalma: A logika filozófiai tudomány, amely az emberi gondolkodás helyességéről tárgyal. A gondolkodás értelmi tevékenység. Ha önmagában vizsgáljuk az értelmi tevékenységet, akkor gondolkodásról beszélünk. Gyümölcse a gondolat. Ha máshoz való viszonyában (amint az értelem „kilép" önmagából és másra irányul - intentionalitas) nézzük, akkor megismerésről beszélünk. Gyümölcse az ismeret. A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozik. Ezt azért teszi, hogy e törvények ismeretében képes legyen megállapítani: vajon az értelem helyesen működik-e (megfelel-e a gondolkodás törvényeinek) vagy sem, amikor a valóságot megismeri? A logika tárgya: A gondolat (távolabbról) A gondolat tartalma, a megismert valóság (közelebbről) A logika sajátos tárgyalási szempontja: A gondolkodás „helyessége" (korrektsége) A logika felosztása: Formális logika: A gondolkodás formáit kutatja függetlenül a gondolat tartalmától. Materiális logika: A gondolattartalom igazságértékét vizsgálja. Ismeretkritika: Tágabb értelemben a logikához sorolható. A megismerés folyamatáról, igazságértékéről és ontológiai feltételeiről tárgyaló tudomány.