Kiss Erika, Oborni Teréz (szerk.) : Bethlen 1613 - A kód

„Ó vajha, avagy ne született, avagy örökké élt volna!" Bethlen Gábor halálát követően így emlékezett a fejedelemről önéletírásában Kemény János. Évszázadok óta kutatjuk, vajon ki- s miféle lehetett az a nagyméltóságú ember, akiről így vélekedett egy – később maga is erdélyi fejedelemmé lett – kortársa. A 16–17. században létezett „másik magyar haza”, az Erdélyi Fejedelemség uralkodója volt, aki az Oszmán Birodalom és a Habsburgok Német–római Császársága közötti összeütközések határterületén fekvő országát úgy irányította, hogy a kései utókor egyenesen aranykornak nevezte uralkodásának tizenhét esztendejét. Kiváltképpen szem előtt tartotta Erdély felvirágoztatását, békés gazdagodását. Egy alkalommal így fogalmazott: „Soha senki azt nem hiheti, mennyi gonddal, búsulással, éjszakai-nappali sok nyughatatlansággal főtöréssel viszem én naponként véghez az országra való gondviselést, hanem csak az, aki szemeivel látja.”

Bethlen Gábort 1613. október 23-án választotta fejedelemmé a kolozsvári országgyűlés. Ennek az eseménynek ünnepeljük négyszázadik évfordulóját, s a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítással tiszteleg a nagy fejedelem emléke előtt. A kiállítás középpontjába Bethlen Gábor máig érdeklődésre számot tartó, különleges személyiségét, életútját állítottuk. Mivel a személyéhez köthető tárgyak rendkívül ritkák, egy rendhagyó emlékcsoportot választottunk a kiállítás vezérfonalává. A Bethlenre vonatkozó kortárs szövegek sokoldalúsága (levél, törvénycikk, visszaemlékezés, krónika, gúnyirat), mennyisége és minősége garantálja, hogy általuk Bethlen közéleti tevékenységét, emberi kvalitásait a lehető legtöbb irányból láttassuk. A szövegekhez fűzött „kommentárok”, a kiállításban szereplő tárgyak és installációk ezeket a szövegeket, a bennük foglalt tényeket, eseményeket segítik értelmezni.

A legfrissebb, kurrens kutatásokra alapozva szeretnénk az uralkodói méltóság mellett a fejedelem emberi oldalát, magánéletét, a döntései, dilemmái mögött meghúzódó töprengő embert, de a kemény, határozott, európai szintű politikust is bemutatni. Azt a személyiséget, akit így méltatott a már említett Kemény János: „az magyar nemzetet elhíresítette vala. Ó, vajha reménlhető volna valaha más!

A Magyar Nemzeti Múzeum műtárgyai mellett az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, az Országos Széchényi Könyvtár, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményeiből kölcsönzött műtárgyak szerepelnek kiállításunkon.