S. Sárdi Margit (szerk.) : Bécsi utazások - 17-18. századi útinaplók

Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: S. Sárdi Margit Székely László naplóját feldolgozta, jegyzetekkel ellátta és az író életrajzának szerzője: Németh S. Katalin.
A kiadvány a következő utazók följegyzéseit tartalmazza: Nemes János (1651) Rhédei László (1655) Vass György (1691) Bethlen Mihály (1691-1695) Apor István (1697) Perényi Imre (1714) Károlyi Sándor (1734) Székely László (1743-1744) Daniel István (1745) Danielné Pekri Polixéna (1745) Halmágyi István (1753) Teleki József (1763) Gyulai Ferenc (1769)
"Bécs mindig többet jelentett számunkra, magyarok számára, mint a többi európai főváros…"írja S. Sárdi Margit a könyv előszavában. Ez az antológia azonban nem csak Bécs-ismeretünket, hanem nemzeti önismeretünket is gazdagítja. Az első beszámoló 1651-ben kelt, Nemes János jegyezte le, az utolsó Gyulai Ferenc naplórészlete 1769-es bécsi tartózkodásáról. Az úti följegyzések egyaránt tartalmaznak beszámolókat a korabeli bécsi magyar társaságról, a bécsi látványosságokról (épületek, kertek, vásárok, ceremóniák, színházi előadások), az uralkodókról és a bécsi ügyintézésről. Némelyikük politikai meggyőződését is engedi érzékelni azzal, ahogy az uralkodóról ír, meghatva vagy érzéketlenül; mások valósággal turistaként viselkednek, s csak a látványosságokhoz vonzódnak. Többük a korabeli utazás és ügyintézés gyakorlati tudnivalóiról is tesz megjegyzéseket (bürokrácia, fogadók, árak, a vám kijátszása, megvesztegetés). A szövegek történeti forrásul szolgálhatnak a bécsi kormányzati szervek fölépítésére, ügyintézésére, a Bécsbe érkező magyarok tájékozódási lehetőségeire vonatkozóan; és, mindenekelőtt, elsőrendű forrásul szolgálhatnak az emlékíró irodalom e műfajának tanulmányozására. Figyelemmel kísérhető bennük az emlékírók leíró és epikus készségének kiformálódása egy évszázad alatt, az emlékírás mint szépírói alkotás fejlődése.