Modern könyvtár 306.

Zbigniew Herbert költőként és drámaíróként már ismert Magyarországon – most esszéivel mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek. Az 1965-ben Lenau-díjat kapott költő – ahogyan egyik osztrák méltatója írta róla: a bátorság, az aggodalom az új tisztaság költője – az esszé műfajában is kiválót alkotott: ez a kötete nemcsak hazájában, Lengyelországban ért meg több kiadást, de német nyelvterületen is nagy sikert aratott. Esszéi olaszországi és franciaországi utazásának élményeiből születtek. Az ókor és a középkor nagy képzőművészeti és építészeti alkotásait frissen eredeti szemmel látja, az emberiség történelmének néhány tragikus epizódját pedig olyan fénytörésben mutatja meg, hogy az egyben lelkiismeret-vizsgálat is. Vagyis – amint ő maga vall erről – nem azért fordul a történelemhez, hogy a remény könnyű leckéjét tanulja meg belőle, hanem hogy a saját tapasztalatait másokéval szembesítve olyasvalamit kapjon, amit egyetemes részvétnek és felelősségérzetnek nevezhetünk.