Baráthegy a Liptómegye rózsahegyi járásában, Liszkófalu (Liszkova) felett az eocén-rétegekből kiemelkedő 696 m. magas krétadolomit és mészből álló hegy, melynek vastag mészkőpadjai közt nevezetes barlang van; a barlangnak két nyitása közül az egyik 12, a másik 25 mnyire a Vág síkja (487 m.) felett nyílik; sokfelé ágazik el, helyenkint cseppkőképződményeket mutat. Legmélyebb részén a televényföld 1/3 m. mélységig kulturréteget képez, melyből szenet, durva edénycserepeket, néhány darab ökör- és disznócsontot s emberi csontváztöredékeket ástak ki; e mélységen alul a barlang sárga, agyagos homokréteg-kőtömböket rejt, a hamu- és szénrétegben ember-, juh-, sertés-, kutya- és ökörcsontok hevertek, a bejárati előcsarnokból pedig bronz- és rézhuzalok, réztekercs, szarvascsontok és fogak kerültek ki; összesen 48 emberi csontváz került napfényre. Találtak továbbá emberi állkapocsba beforradt kovaszilánkot, durva kőbaltát és mammutfogakat is.

Lóczy Lajos kutatásai szerint a barlang, melynek hőfoka 5° C., bemetszési barlang, mely a legrégibb korban nem volt lakható. A barlang méreteinek hossza 2600 m. A barlangot 1871. Krecsméry Károly rózsahegyi polgármester fedezte fel s 1876. Lóczy Lajos kutatá ki.

A boríték a bal felső sarkán beszakadt.