kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Vass Tibor : Az ózdi iparvasút története
- leírás
- további adatok
Az ózdi Vasgyár a magyar vaskohászat egyik legrégebbi vállalata. Létrejötte a XIX. század közepére, s reformkor időszakára nyúlik vissza. Alapvető feladatát képezte a nyersvas, az acél- és a melegen hengerelt készáru gyártása. A század második felében a vasútépítkezések és a vasúthálózatok növekedése következtében jelentős fejlődésen ment keresztül. A dinamikus fejlődés 1871-73-ban vette kezdetét, amikor felépült a Bánréve-Ózd-Nádasd-i 1000 mm nyomtávú vasútvonal. Ekkor hozták létre a vállalat közlekedési üzemét, az Iparvasutat, amely a gyártástechnológiai folyamat szerves része lett. Az alaptechnológiai tevékenység meghatározott szállítási feladatot jelentett, megfelelő műszaki színvonalat, jól szervezett szállítási rendszert követelt. Az Iparvasút, mint a termelési folyamat része, befolyással bírt a kohászati vállalat gazdasági hatékonyságára, munkaerő-gazdálkodására, a zavartalan üzemmenetre.
Az Iparvasút vágányhálózata kötötte össze évtizedeken keresztül egymással a Hódos-, illetve a Hangony-patak völgyében levő bányászatot, a különböző ipari létesítményeket és természetesen az ózdi vasgyáron belül az egyes üzemeket. Kapcsolatban állt a MÁV vágányhálózatával és az említett ipar- és banyavidéket kapcsolta az országos és a nemzetközi vasútforgalomba. Az Ózdon és Ózd-környékén termelt ipari és bányászati termékek az Iparvasút közvetítésével kerültek a MÁV vasúti hálózaton át szétosztásra és felhasználási helyükre az ország belsejében és külföldön. Ugyancsak az Iparvasút közvetítette az említett ipari létesítmények és bányák fenntartásához szükséges nyersanyagokat az üzemépítési anyagokat, s továbbította a kész- és félterméket az egyes üzemek, üzemrészek között is.