kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Cicero : Az öregségről - A barátságról
- leírás
- további adatok
Sorozat: Téka.
Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Szabó György.
Az Öregségről, A Barátságról c. írásaiban Ciceró több mint kétezer évvel ezelőtt mondta: "Ami engem illet, e könyv kidolgozása oly örömet szerzett, hogy nemcsak elhárította a vénség összes bosszúságát, hanem ráadásul az öregséget vonzóvá és kellemessé is tette". Jónéhány olyan személyes példát említ, mellyel állítását meg is erősíti. Említést tesz dicső vezérekről, államférfiakról, akik diadalmenettel írták magukat a történelembe, de másféle példái is vannak. "Ám a nyugodtan, feddhetetlenül és szépen eltöltött életre is derűs és könnyű öregség következik: tudjuk, hogy ilyen volt a Platóné, aki nyolcvanegy éves korában írás közben halt meg. Ilyen volt Szókratészé, aki maga mondja, hogy azt a könyvét, amelynek címe Panathenaikosz, kilencvennégy éves fejjel írta, s aki még öt esztendőt élt azután. Tanítómestere, a leontinoi Gorgiasz, százhúsz évet ért meg, és sohasem hagyta abba a tanulást és a munkát. Amikor kérdezték tőle, miért kíván oly sokáig életben maradni, így felelt: "Semmi okom nincs, hogy az aggkort vádoljam". Több érvet is felhoz az említett példák mellett, melyek az öregedés értékét hangsúlyozzák. "A nagy dolgokat nem az erő, a gyorsaság vagy a testi ügyesség dönti el, hanem a megfontoltság, a tekintély és az ítélőképesség: márpedig ezek az öregséggel még gyarapodnak, nemhogy csökkennének." Majd a feledékenységre vonatkozó megjegyzését említem: "Mindenre emlékeznek, ami érdekli őket".
Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Szabó György.
Az Öregségről, A Barátságról c. írásaiban Ciceró több mint kétezer évvel ezelőtt mondta: "Ami engem illet, e könyv kidolgozása oly örömet szerzett, hogy nemcsak elhárította a vénség összes bosszúságát, hanem ráadásul az öregséget vonzóvá és kellemessé is tette". Jónéhány olyan személyes példát említ, mellyel állítását meg is erősíti. Említést tesz dicső vezérekről, államférfiakról, akik diadalmenettel írták magukat a történelembe, de másféle példái is vannak. "Ám a nyugodtan, feddhetetlenül és szépen eltöltött életre is derűs és könnyű öregség következik: tudjuk, hogy ilyen volt a Platóné, aki nyolcvanegy éves korában írás közben halt meg. Ilyen volt Szókratészé, aki maga mondja, hogy azt a könyvét, amelynek címe Panathenaikosz, kilencvennégy éves fejjel írta, s aki még öt esztendőt élt azután. Tanítómestere, a leontinoi Gorgiasz, százhúsz évet ért meg, és sohasem hagyta abba a tanulást és a munkát. Amikor kérdezték tőle, miért kíván oly sokáig életben maradni, így felelt: "Semmi okom nincs, hogy az aggkort vádoljam". Több érvet is felhoz az említett példák mellett, melyek az öregedés értékét hangsúlyozzák. "A nagy dolgokat nem az erő, a gyorsaság vagy a testi ügyesség dönti el, hanem a megfontoltság, a tekintély és az ítélőképesség: márpedig ezek az öregséggel még gyarapodnak, nemhogy csökkennének." Majd a feledékenységre vonatkozó megjegyzését említem: "Mindenre emlékeznek, ami érdekli őket".
állapot: | |
kategória: | Könyv > Klasszika-filológia > |
kategória: | Könyv > Filozófia > |
kiadó: | Kriterion, 1987 |
cikkszám / ISBN: | 0043633 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 148 |
könyv nyelve: | magyar |