Görgei Artúr a magyar történelem egyik legvitatottabb alakja, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc méltánytalanul háttérbe szorított, igaztalanul megvádolt hadvezére, akinek személye, sorsa nem választható el 1848 emlékezetétől, a magyar függetlenség kérdésétől, nemzeti identitásunk meghatározó elemeitől. A Magyar Nemzeti Múzeum 2019-ben történeti kiállítással emlékezett meg a tábornokról. Ennek célja egy szabatos és markáns Görgei-kép megrajzolása volt, a közönség megismertetése a legutóbbi évek kutatási eredményeivel, a történettudomány mai állásfoglalásával, hogy a tábornok rágalmakkal, téveszmékkel körbefont emlékét tisztázza, s a közemlékezetben, a közbeszédben élő képét is közelebb vigye a kutatók, történészek és hadtörténészek álláspontjához. Ezt a célt szolgálja a kiállítás kísérő kiadványa is, Az ismeretlen Görgei c. kötet. Kötetünk katalógus, s egyben tanulmánykötet is. A katalógus tartalmazza a tárlaton bemutatott tárgyak, dokumentumok képét, leírását a kiállítást értelmező, a látogatót a kiállításban vezető szövegekkel együtt (Radnóti Klára). A tanulmányok sorát Hermann Róbert Görgei Artúr életútját ismertető tanulmánya nyitja, ez után olvashatunk a kevéssé ismert vegyészi pályafutásról Riedel Miklós tollából. A Görgei-ikonográfia kérdéseit a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze, Vajda László taglalja, Görgei fényképeiről Lengyel Beatrix ír összefoglalóan. Mindezek után az irodalomban, a filmművészetben megfogalmazott Görgei-kép következik részletesen, hiszen a kiállítás műfajából következően a tárlatban ezt az aspektust nem lehetett jelentőségének megfelelően kibontani. Így Szilágyi Márton a 19. század második felének irodalmát, Zimonyi Zoltán az ezt követő korszakot veszi górcső alá, a filmművészetben megjelenő Görgei-képet Deák-Sárosi László elemzi.

Abban reménykedünk, hogy a szép kiállítású, terjedelmes (448 oldalas) kiadvány hozzájárul ahhoz, hogy Görgei Artúrt a nemzeti panteonban az őt megillető helyre emeljük.