Black, Edwin : Az IBM és a Holokauszt

A Holokauszt szörnyű tragédiájáról még mindig lehet újat mondani, más nézőpontból tárgyalni az iszonyatos eseményeket. Ezt teszi Edwin Black is az Atheneum 2000 kiadónál megjelent monográfiájában, amely az amerikai IBM számítógépes óriáscég kapcsolatait elemzi a Harmadik Birodalommal és ennek folyományaként szerepét a népirtásban.
Nagy apparátussal, sok segítőtárssal dolgozott a szerző, akinek nagyszülei maguk is az üldözés áldozatául estek. Figyelmeztet a bevezetőben, hogy műve nem lesz kellemes olvasmány, és ezt be is tartja. Megismertet a az IBM és német leányvállalata a Dehomag történetével, a vezetők életrajzával abban a korban, amikor „a statisztika történelemformáló erővé válik”.
Megmutatja hogyan használták ki a nácik a népszámlálásokat a zsidók azonosítására.(Ez némileg magyarázza, ha nem is indokolja a nemrég lezajlott hazai népszámlálás meghökkentő részeredményét!) Olyan részleteket ismertet mint a náciellenes világ-bojkottok, vagy a zsidó kirakatok lemeszelése Szudétaföldön.
Megdöbbentő olvasni, hogy az IBM ünnepségét, amelyen Hitler is megjelent, Wannsee-ben rendezték, ahol 5 év múlva az európai zsidóság sorsáról döntöttek.
Sok a levélközlés, az író mindent bizonyítékokkal támaszt alá. Részletesen bemutatja a népszámlálást a megszállt Varsóban, ahol a lovakat is megszámlálták, megtudjuk hogy Hollandiában a zsidó elmegyógyintézet lakóit is gondosan felmérték, de találkozunk magyar vonatkozásokkal is. Bizonyos nehézségekbe ütköztek a nácik Franciaországban, ahol 1872 óta nem kérdezték a vallást senkitől, de sajnos ez nem gátolta meg a deportálást.
Szinte minden lágerben működött Hollerith-részleg, és a háború után az amerikaiak nagy gondot fordítottak a gépek visszaszerzésére. Edwin objektíven hangsúlyozza: nem valószínű, hogy az amerikai vállalat vezetői egyetértettek a gyilkolással, de nem néztek utána a gépek felhasználásának, mert őket csak a haszon, a pénz érdekelte. Ugyanilyen lendülettel vettek részt az USA-beli japánok azonosításában is, amely internálásukhoz vezetett.
Háború után az üzlet felvirágzott, a Dehomag visszatért az anyavállalathoz, a nürnbergi perben meg sem említették az IBM tevékenységét. Pedig a történelemben először vált a magas fokon szervezett információ a jogfosztás és tömeggyilkosság bűntársává. Meglepő állítását Edwin sok jegyzettel igazolva megadja a kötet tudományos rangját is.
Számítógépes korunkban különösen érdemes elolvasni könyvét!