Az őskor embereinek barlangrajzait elemezve Bataille azt állítja, hogy az erotika és a szexualitás két különböző dolog. A lascaux-i barlang falán a talányos rajz a dühöngő bölény lábánál fekvő, halott férfiról, akit rajzolója ágaskodó nemi szervvel ábrázolt, azt bizonyítja, hogy ezek az őskori emberek létük lényegét – az állattól magukat megkülönböztetve – összekötötték a vággyal. Az erotikával együtt jelenik meg a halállal való foglalkozás. Erotika, halál, szentség – Bataille gondolatmenetének ezek a kulcsszava.

Gondolkozásában a költészet ugyanoda vezet, ahová az erotika különböző formái: az örökkévalósághoz vezet mindkettő, s a halálhoz, a halál révén pedig a folytonossághoz. A lét folytonosságának keresését az ember a közvetlen világon kívül folytatja, s ez a vallással rokon; a vallási erotika, nyugati formájában, összemosódik Isten szeretetének áhításával, Keleten viszont – például a buddhizmus – mentes ettől az elképzeléstől.