kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Bálint István János (szerk.) : Az erő útján - A Rongyos Gárda küzdelmei 1919-1939
- leírás
- további adatok
Tartalom:
- Ács István: Soprontól Munkácsig
- Egyedy Balázs Dénes: Rongyosok
Mi volt a Rongyos Gárda? Kik voltak a tagjaik? Az átlagos olvasónak valószínűleg ez a két kérdés jut rögtön eszébe a fenti sorokat olvasva. Röviden: a Rongyosok egyedülálló történelmi tettet hajtottak végre 1921-ben azzal, hogy a hivatalosan Ausztriához csatolt Sopront és környékét megmentették az idegen impériumtól. Tették ezt úgy, hogy vezérük, Héjjas Iván, a kecskeméti tanyavilágot mozgósítva 1921 augusztusában 120 emberével egy híján húsz győzelmet aratott a 200 km hosszú határszakaszon a meggyőződéses kommunista polgári személyek által fegyveresen is támogatott osztrák seregen. Sőt, októberben a Prónay Pál által összehívott Felsőőri alkotmányozó gyűlés kikiáltja a Lajta-bánságot. Ez a határozott, erőteljes katonai fellépés meghátrálásra kényszeríti az antant delegátusait, akik népszavazást javasolnak a korábbi diktátum helyett – melyen decemberben Sopron városa és környéke a Magyarország mellett való maradásra szavaz, megszerezve ezzel a Hűség városa titulust. Héjjasék az albániai harcokban kitanult gerillaháború fortélyait magyaros virtussal párosítva szinte a tökélyig fejlesztették, sikeresen fellépve előbb a bőrkabátos Lenin-fiúkka, majd a benyomuló és példátlan kegyetlen románokkal szemben is. A Rongyos Gárda módszereihez nagyban hasonlítanak a huszadik században később tevékenyen szerepet játszó ETA és IRA alakulatai is – a balkáni, vagy huszáros harcmodor, a szabadharcosok le-lecsapó harci taktikája, az elszántságuk, illetve ahogy a hátország védi, bújtatja őket. A Rongyosok egy adott helyzetben (a trianoni ország rablás után, illetve a 30-as évek végén, közvetlenül a második világháború kirobbanása előtt) egy igazságtalan békediktátumnak a nemzetet sújtó csapásait igyekeztek jelentős sikerrel enyhíteni. Érdemeik messze felülmúlják hibáikat (pl. az ellenség elfogott tagjainak megkínzásáról és meggyilkolásáról szóló hírek, melyeknek van ugyan valóságalapja, de sokkal kisebb mértékű volt a szomszédos népek kegyetlenkedéseinél – és az utókor igaztalanul csak ezt emeli ki a Rongyosokról szólva), utódjaik máig hálátlanul hallgatnak róluk, pedig ha más nem is, Sopron városa eleven emlékműként bizonyítja sikerüket és bátorságukat.
- Ács István: Soprontól Munkácsig
- Egyedy Balázs Dénes: Rongyosok
Mi volt a Rongyos Gárda? Kik voltak a tagjaik? Az átlagos olvasónak valószínűleg ez a két kérdés jut rögtön eszébe a fenti sorokat olvasva. Röviden: a Rongyosok egyedülálló történelmi tettet hajtottak végre 1921-ben azzal, hogy a hivatalosan Ausztriához csatolt Sopront és környékét megmentették az idegen impériumtól. Tették ezt úgy, hogy vezérük, Héjjas Iván, a kecskeméti tanyavilágot mozgósítva 1921 augusztusában 120 emberével egy híján húsz győzelmet aratott a 200 km hosszú határszakaszon a meggyőződéses kommunista polgári személyek által fegyveresen is támogatott osztrák seregen. Sőt, októberben a Prónay Pál által összehívott Felsőőri alkotmányozó gyűlés kikiáltja a Lajta-bánságot. Ez a határozott, erőteljes katonai fellépés meghátrálásra kényszeríti az antant delegátusait, akik népszavazást javasolnak a korábbi diktátum helyett – melyen decemberben Sopron városa és környéke a Magyarország mellett való maradásra szavaz, megszerezve ezzel a Hűség városa titulust. Héjjasék az albániai harcokban kitanult gerillaháború fortélyait magyaros virtussal párosítva szinte a tökélyig fejlesztették, sikeresen fellépve előbb a bőrkabátos Lenin-fiúkka, majd a benyomuló és példátlan kegyetlen románokkal szemben is. A Rongyos Gárda módszereihez nagyban hasonlítanak a huszadik században később tevékenyen szerepet játszó ETA és IRA alakulatai is – a balkáni, vagy huszáros harcmodor, a szabadharcosok le-lecsapó harci taktikája, az elszántságuk, illetve ahogy a hátország védi, bújtatja őket. A Rongyosok egy adott helyzetben (a trianoni ország rablás után, illetve a 30-as évek végén, közvetlenül a második világháború kirobbanása előtt) egy igazságtalan békediktátumnak a nemzetet sújtó csapásait igyekeztek jelentős sikerrel enyhíteni. Érdemeik messze felülmúlják hibáikat (pl. az ellenség elfogott tagjainak megkínzásáról és meggyilkolásáról szóló hírek, melyeknek van ugyan valóságalapja, de sokkal kisebb mértékű volt a szomszédos népek kegyetlenkedéseinél – és az utókor igaztalanul csak ezt emeli ki a Rongyosokról szólva), utódjaik máig hálátlanul hallgatnak róluk, pedig ha más nem is, Sopron városa eleven emlékműként bizonyítja sikerüket és bátorságukat.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Könyv > Történelem > XX. század, politika > |
kiadó: | Magyar Ház, 2000 |
cikkszám / ISBN: | 0029949 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 361 |
könyv nyelve: | magyar |