A szerző szándéka segíteni az olvasót abban, hogy szembesüljön azzal, hogy hogyan is áll saját magával. Mennyire egységes szerkezet, mennyire együttműködő, építő, előrevivő az énállapota. Segít láttatni, van-e olyan gyermekkori fogadalma, ígérete, amely eltorzíthatta felnőtt életét. A könyv nemcsak szembesít, hanem az esetek révén, a belső munkát láttatva, bátorít az önreflexióra, és arra is, hogy az olvasó, ha szükséges, kérjen terápiás segítséget.

Életünk sikertelensége, örömtelensége miatt gyakran másokat hibáztatunk, másokat teszünk felelőssé - s eközben saját szerepünkről megfeledkezünk. Nem vesszük észre, hogy döntéseink, viselkedésünk, szemléletünk, életvitelünk, gyermekkori tudattalan fogadalmaink milyen jelentősen formálják életünket. Nem szembesülünk azzal sem, hogy belső, önmagunkhoz való viszonyunk miként szül torz életstratégiát, amely alapja lehet egy sodródó, önmagunkon kívüli, énidegen életnek.
Úgy érezzük, nincs választásunk. A külvilág, mások kiszolgáltatottjai vagyunk. Ezzel le is mondunk arról, hogy magunk alakította, személyiségünkkel összhangban álló életet éljünk.

Az én és az énke című könyv ezzel a jelenséggel foglalkozik. Megmutatja, hogy gyermekkori fogadalmaink milyen erős hatást gyakorolnak felnőtt életünkre. Példákat hoz a belső ének párbeszédének hiányára, az ebből fakadó elakadásokra, és kiutat, megoldást keres. Emberi történeteken, személyes élmények megosztásán át ismerteti meg az olvasót azzal, miként találhatja meg magában az énrészei párbeszédéhez vezető utat, s ennek segítségével hogyan játszhat nagyobb szerepet önmaga megismerésében, önnön sorsa formálásában.