kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Scheler, Max : Az ember helye a kozmoszban - Tanulmányok
- leírás
- további adatok
Sorozat: Horror Metaphysicae.
A fenomenológiai iskola egyik legjelentősebb képviselőjének, a német Max Schelernek a tanulmányai a kanti etikai formalizmussal szemben az "anyagi értéketika" felmutatására törekszenek. Scheler szerint az érték nem igazán racionális elemzéssel, vagy a dolgok tapasztalata útján tárul fel, hanem az érzelmi intuíció segítségével. Az emocionális aktivitás, amely kiválaszt és előnyben részesít valamit másvalamivel szemben, nem létrehozza, hanem felfedezi az értéket. Ez az értékkeresés jellemzi az ember felfedezését a kozmoszban. Előadásainak első fele erre irányul, "az ember identitásának felismerésére, az ösztön, az asszociatív emlékezet", a "világra nyitottság", az öntudat és a szellem tiszta aktualitására, a nemet mondani tudó ember problémáira. Leginkább a descartes-i tanok kritikájáról van szó; nála a társadalmi kapcsolatok forrása a szimpátia. Fenomenológia és ismeretelmélet címmel összegyűjtött előadásai az igazság keresését jelentik, a tudomány igazságáét. "Az a kutató, aki munkáját nem az igazság kutatásának szenteli, hanem a fölhasználhatóságot, a gyakorlati alkalmazhatóságot célozza meg munkája eredményeként, vét a tudás első számú ethosza ellen, és nem érdemli meg e megtisztelő címet" - írja a tudós és tudomány viszonyáról. Scheler a filozófiai antropológia kidolgozója is egyben, először nála fogalmazódik meg az ember lényege a növényekhez, az állatokhoz viszonyítva.
A fenomenológiai iskola egyik legjelentősebb képviselőjének, a német Max Schelernek a tanulmányai a kanti etikai formalizmussal szemben az "anyagi értéketika" felmutatására törekszenek. Scheler szerint az érték nem igazán racionális elemzéssel, vagy a dolgok tapasztalata útján tárul fel, hanem az érzelmi intuíció segítségével. Az emocionális aktivitás, amely kiválaszt és előnyben részesít valamit másvalamivel szemben, nem létrehozza, hanem felfedezi az értéket. Ez az értékkeresés jellemzi az ember felfedezését a kozmoszban. Előadásainak első fele erre irányul, "az ember identitásának felismerésére, az ösztön, az asszociatív emlékezet", a "világra nyitottság", az öntudat és a szellem tiszta aktualitására, a nemet mondani tudó ember problémáira. Leginkább a descartes-i tanok kritikájáról van szó; nála a társadalmi kapcsolatok forrása a szimpátia. Fenomenológia és ismeretelmélet címmel összegyűjtött előadásai az igazság keresését jelentik, a tudomány igazságáét. "Az a kutató, aki munkáját nem az igazság kutatásának szenteli, hanem a fölhasználhatóságot, a gyakorlati alkalmazhatóságot célozza meg munkája eredményeként, vét a tudás első számú ethosza ellen, és nem érdemli meg e megtisztelő címet" - írja a tudós és tudomány viszonyáról. Scheler a filozófiai antropológia kidolgozója is egyben, először nála fogalmazódik meg az ember lényege a növényekhez, az állatokhoz viszonyítva.