"Miért döntött úgy egy jómódú kontinens, a globális gazdagság és hatalom forrásaként és hajtóerejeként elért sikerei teljében, és egyik, kiemelkedő tudományos és művészeti eredményeket hozó korszakának csúcsán, hogy kockára tesz mindent, amit addig magának nyert, és a világnak kínált, az ártalmas, helyi jellegű testvérharc konfliktusának hazárdjátékában? Amikor a konfliktus gyors és döntő végkifejlethez juttatásának reményét néhány hónapon belül mindenütt földbe tiporták, miért határoztak mégis úgy a hadviselő hatalmak, hogy makacsul kitartanak katonai erőfeszítésük mellett, totális háborúra mozgósítanak, és végül fiatal férfilakosságukat teljes egészében kiteszik a kölcsönös és fennmaradásuk szempontjából értelmetlen mészárlásnak? Talán elvek forogtak kockán, de annak a nemzetközi megállapodásnak az elvi sérthetetlensége, amely Nagy-Britanniát bevitte a háborúba, aligha érdemelte meg az árat, amit végül fizetett érte. Kockán forgott a nemzeti terület védelme is, az az elv, amelyért Franciaország nemzete egészséges létében majdnem elviselhetetlen kárt okozva harcolt. A kölcsönös biztonsági egyezmények elvének védelmét, amely Németország és Oroszország hadüzenetének mélyebb okaként szolgált, addig a pontig hajszolták, ahol az államszerkezet felbomlása közben a biztonság szó már minden jelentését elveszíti. Az egyszerű államérdekről, Ausztria-Magyarország indítékáról és a háborúskodás minden oka közül a legősibbről pedig kiderült - miközben az imperializmus oszlopai a Habsburgok fejére dőltek -, hogy egyáltalán nem érdeke senkinek."
John Keegan