categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Lator László : Az elhagyott színtér - Versek 1947-1987
- description
- additional information
A költő vallomása:
Ha minden korban másképp beszél is a vers, ha kénytelenek vagyunk is a régi költők olyan nagyon szívünkhöz nőtt, ízlésünkbe épült eszközeit félrevetni, a költészet, legalábbis a nekem fontos költészet lényege csupa ősi, elemi tapasztalat. Nem tudunk megrázóbbat mondani, mint a szüntelenül fenyegetett lét szorongató drámája, csontig ható gyönyörűsége. Ugyanazok az alaktalan szörnyek ólálkodnak körülöttünk is, mint a barlangmagányban kuporgó ősember körül. Ugyanaz a láz emészti gyönyörre szomjas húsunkat. Nekem a vers forrása az a döbbenet, amit a kívülünk, bennünk csodálatosan és ijesztően áradó, a teremtés és a pusztulás képeit szakadatlanul egymásba játszó, homályos vagy meg-megvilágosuló világ láttán érez az ember. Mindig is az a vágy sarkallt írni, hogy megpróbáljam megközelíteni a kimondhatatlant. Egy-egy váratlanul felragyogó tárgy szépségében éppoly leírhatatlan, mint a tudat derengő emlékképeket, indulatokat, biztos ismeretet és bizonytalan sejtelmeket, látványt és gondolatot egyetlen lángba fellobbantó pillanata. Ritkán történhet meg a csoda, úgy szólni a világról, hogy a szó visszanyerje érzéki erejét, hogy testté váljon az ige. Könyvemet azoknak ajánlom, akik ezt a csodát várják a verstől.
Ha minden korban másképp beszél is a vers, ha kénytelenek vagyunk is a régi költők olyan nagyon szívünkhöz nőtt, ízlésünkbe épült eszközeit félrevetni, a költészet, legalábbis a nekem fontos költészet lényege csupa ősi, elemi tapasztalat. Nem tudunk megrázóbbat mondani, mint a szüntelenül fenyegetett lét szorongató drámája, csontig ható gyönyörűsége. Ugyanazok az alaktalan szörnyek ólálkodnak körülöttünk is, mint a barlangmagányban kuporgó ősember körül. Ugyanaz a láz emészti gyönyörre szomjas húsunkat. Nekem a vers forrása az a döbbenet, amit a kívülünk, bennünk csodálatosan és ijesztően áradó, a teremtés és a pusztulás képeit szakadatlanul egymásba játszó, homályos vagy meg-megvilágosuló világ láttán érez az ember. Mindig is az a vágy sarkallt írni, hogy megpróbáljam megközelíteni a kimondhatatlant. Egy-egy váratlanul felragyogó tárgy szépségében éppoly leírhatatlan, mint a tudat derengő emlékképeket, indulatokat, biztos ismeretet és bizonytalan sejtelmeket, látványt és gondolatot egyetlen lángba fellobbantó pillanata. Ritkán történhet meg a csoda, úgy szólni a világról, hogy a szó visszanyerje érzéki erejét, hogy testté váljon az ige. Könyvemet azoknak ajánlom, akik ezt a csodát várják a verstől.
condition: | |
category: | Books > Literature > Poetry > |
category: | Books > Literature > Contemporary Hungarian Literature > |
publisher: | Szépirodalmi, (1992) |
item number / ISBN: | 0053730 |
binding: | paperback (in original dust jacket) |
pages: | 175, [1] |
language: | Hungarian |