kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Adriányi Gábor : Az egyháztörténet kézikönyve (Dedikált)
- leírás
- további adatok
Vadász Sándor történészprofesszor részére dedikált példány.
Sorozat: Szent István Kézikönyvek.
Adriányi Gábor (1935 - ), római katolikus pap, egyháztörténész.
Gimnáziumi tanulmányai után papnövendéknek jelentkezett, s a Központi Papnevelő Intézet növendéke lett. 1951-ben, mivel kispaptársainak többségével együtt megtagadta a békepapi mozgalomban való részvételt állami nyomásra kizárták a szemináriumból. Tanulmányait titkokban folytatta, majd - pápai engedéllyel, szükséghelyzetre hivatkozással magyarországi egyházmegyei inkardináció nélkül, a Római Szent Egyház szolgálatára - Zadravecz István püspök titokban 1960-ban pappá szentelte. Lelkipásztori tevékenységét titokban végezte, állandó megfigyelés alatt. 1961-ben a letartóztatás veszélye elől sikerült Németországon keresztül Rómába jutnia, ahol a Pápai Magyar Intézet növendéke lett, és a Szent Tamás Egyetemen szerzett egyháztörténeti doktorátust.
Magyarországon kezdetben csak könyvein keresztül, majd a rendszerváltozást követően személyesen is komoly hatást gyakorolhatott a teológia és az egyháztörténet művelésére. Szakterülete a katolikus egyház története Magyarországon; a magyar katolikus egyház speciális történeti problémái a XIX. és a XX. században; a Vatikán keleti politikája Magyarországgal szemben. Scitovszky János hercegprímás 1857. augusztus 14-én a következő szavakkal kezdte püspökeihez intézett körlevelét: „A magyar vallásos irodalmat illetően a legérzékenyebb hiányosság az egyháztörténet terén van." Sajnos, ez a megállapítás részben még ma is helytálló. Igaz, ilyen tárgyú művek kiadására a II. világháború utáni évtizedekben nem nyílt lehetőség, s ha mégis megjelenhetett néhány egyháztörténeti munka, a fennálló rendszer cenzorai gondosan kitörölték a marxista-leninista ideológiával összeegyeztethetetlen részeket. Ennek fényében érthető, hogy Adriányi Gábor könyvének első kiadása (1974) csak önerőből jelenhetett meg - Münchenben. Az egyháztörténet kézikönyve egyetlen kötetbe sűríti kétezer év eseményeit. Ilyen körülmények közt az anyag tömörítése ugyan felveti a válogatás problémáját, ám a szerzőt ebben nem egyéni, hanem tárgyi szempontok vezették. Műve így a terjedelemhez viszonyítva maximális teljesítményt nyújt, különösen, ha figyelembe vesszük a bőséges irodalomjegyzéket, mely lehetőséget ad arra, hogy az olvasó a felvetett problémát tovább tanulmányozhassa. Adriányi Gábor az első kiadás után negyed századdal kibővítette könyvét az elmúlt időszak eseményeivel, így a Szent István Társulat a kézikönyv új kiadásával 2000 év történetének naprakész krónikáját adja az Olvasó kezébe.
Gimnáziumi tanulmányai után papnövendéknek jelentkezett, s a Központi Papnevelő Intézet növendéke lett. 1951-ben, mivel kispaptársainak többségével együtt megtagadta a békepapi mozgalomban való részvételt állami nyomásra kizárták a szemináriumból. Tanulmányait titkokban folytatta, majd - pápai engedéllyel, szükséghelyzetre hivatkozással magyarországi egyházmegyei inkardináció nélkül, a Római Szent Egyház szolgálatára - Zadravecz István püspök titokban 1960-ban pappá szentelte. Lelkipásztori tevékenységét titokban végezte, állandó megfigyelés alatt. 1961-ben a letartóztatás veszélye elől sikerült Németországon keresztül Rómába jutnia, ahol a Pápai Magyar Intézet növendéke lett, és a Szent Tamás Egyetemen szerzett egyháztörténeti doktorátust.
Magyarországon kezdetben csak könyvein keresztül, majd a rendszerváltozást követően személyesen is komoly hatást gyakorolhatott a teológia és az egyháztörténet művelésére. Szakterülete a katolikus egyház története Magyarországon; a magyar katolikus egyház speciális történeti problémái a XIX. és a XX. században; a Vatikán keleti politikája Magyarországgal szemben. Scitovszky János hercegprímás 1857. augusztus 14-én a következő szavakkal kezdte püspökeihez intézett körlevelét: „A magyar vallásos irodalmat illetően a legérzékenyebb hiányosság az egyháztörténet terén van." Sajnos, ez a megállapítás részben még ma is helytálló. Igaz, ilyen tárgyú művek kiadására a II. világháború utáni évtizedekben nem nyílt lehetőség, s ha mégis megjelenhetett néhány egyháztörténeti munka, a fennálló rendszer cenzorai gondosan kitörölték a marxista-leninista ideológiával összeegyeztethetetlen részeket. Ennek fényében érthető, hogy Adriányi Gábor könyvének első kiadása (1974) csak önerőből jelenhetett meg - Münchenben. Az egyháztörténet kézikönyve egyetlen kötetbe sűríti kétezer év eseményeit. Ilyen körülmények közt az anyag tömörítése ugyan felveti a válogatás problémáját, ám a szerzőt ebben nem egyéni, hanem tárgyi szempontok vezették. Műve így a terjedelemhez viszonyítva maximális teljesítményt nyújt, különösen, ha figyelembe vesszük a bőséges irodalomjegyzéket, mely lehetőséget ad arra, hogy az olvasó a felvetett problémát tovább tanulmányozhassa. Adriányi Gábor az első kiadás után negyed századdal kibővítette könyvét az elmúlt időszak eseményeivel, így a Szent István Társulat a kézikönyv új kiadásával 2000 év történetének naprakész krónikáját adja az Olvasó kezébe.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Vallás > vallástörténet, teológia > |
kategória: | Könyv > Lexikon, Kézikönyv > |
kategória: | Bibliofilia > Dedikált, aláírt > |
kiadó: | Szent István Társulat, 2001 |
cikkszám / ISBN: | 9789633612828 |
kötés: | kötve/papír (kiadói, eredeti védőborítóban) |
oldalszám: | 286 |
könyv nyelve: | magyar |