kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Cevins, Marie-Madeleine de : Az Egyház a késő-középkori magyar városokban
- leírás
- további adatok
A városi lakosság vallásossága a nyugati kereszténység egészében különbözött a vidék lakóiétól. A monográfiák és a szakkönyvek kétségtelenné tették a tényt, miszerint a városok a nyugati kereszténységben olyan parányi valllásos közösségeket hoztak létre, legalábbis a 13. századtól kezdve, amelyek jól megkülönböztethetőek a városokban található egyházi intézmények sűrűsége, és változatossága, valamint az öottani sajátos vallási szokások révén az őket körülvevő vidéktől. Kérdéses, hogy ez a felfogás milyen mértékben alkalmazható a késő-középkori Magyarországra, erre a kevéssé városiasodott és viszonylag későn keresztény hitre tért királyságra. A reformáció terjedésének időbeli keretei - úgy tűnik - alátámasztják ezt a képet. A magyar városok az 1520-as, 1530-as évektől a lutheránus irányzatot fogadák el, míg a vidék csak a 16. század közepe után nyílt meg a reformáció tanai előtt. E kései odafordulás azonban még kevés ahhoz, hogy arra következtessünk: a középkor utolsó századaiban már igazi városi vallásosság létezett Magyaoországon. A jelen vizsgálódás célkitűzése e kétség eloszlatása. A vizsgálatok földrajzi kereit a Magyar Királyság középkori határai adják, így azok átfogják a Dunántúl és az Alföld mellett a ma nem magyarországhoz tartozó Erdény, Felvidék, Szlavónia és Horvátotrszág területét is. Nem lehetett feladatunk a több mint száz késő-középkori magyar város és mezőváros egészének feldolgozása. Azért, hogy a vizsgálat megmaradjon az ésszerű határok között, ugyanakkor rendelkezésre álljon egy reprezentatív mintavétel, az elemzés kereteit huszonöt településre korlátoztam, amelyeket az alábbiakban „referencia-városoknak" nevezek. A következő településekről van szó: Bártfa, Beszterce, Besztercebánya, Brassú, Buda, Debrecen, Eger, Esztergom, Győr, Gyula, Kassa, Kolozsvár, Körmöcbánya, Lőcse, Nagyszeben, Nagyszombat, Pész, Pest, Pozsony, Selmecbánya, Sopron, Újlak, Várad és Zágráb.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Vallás > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kiadó: | Szent István Társulat, 2003 |
cikkszám / ISBN: | 9789633615348 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 257 |
könyv nyelve: | magyar |