kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Adriányi Gábor - Bárány Zsófia (szerk.) : Az 1863. évi kalocsai tartományi zsinat
- leírás
- további adatok
Sorozat: Magyar Történelmi Emlékek - Okmánytárak - Egyháztörténeti Források 2.
A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat válogatta és a tárgyi jegyzeteket írta: Adriányi Gábor.
A dokumentumokat sajtó alá rendezte és szövegkritikai jegyzetekkel ellátta: Bárány Zsófia. AAz 1848-as megrázkódtatást követően a Habsburg Birodalom és az Apostoli Szentszék között 1855. augusztus 18-án - Ferenc József születésnapján - megkötött konkordátum negyedik cikkelye fontos engedményt tett, amikor kimondta, hogy "az érsekeknek és püspököknek szintúgy szabadságában álland tartományi gyűléseket és egyházmegyei zsinatokat a szent egyházi törvények értelmében összehívni és tartani, s azok tárgyalásait közzétenni". Ezt követően IX. Pius pápa két enciklikában is szorgalmazta a zsinatok tartását. Az érseksége székhelyét szinte újjáteremtő Kunszt József kalocsai érsek így elhatározta, hogy minél előbb tartományi zsinatot tart, amit végül 1863-ban hívott össze. Az Osztrák Monarchiában Bécs, Esztergom és Prága után negyedikként Kalocsán tartottak tartományi zsinatot, amely az egyetlen ilyen esemény volt az érsekség újkori történetében. A tartomány területét ekkor a kalocsain kívül az erdélyi, a nagyváradi és a csanádi egyházmegyék alkották. A zsinati dokumentumok elemzését, a fontosabb források értő kiválogatását. A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010 című OTKA-program keretében Adriányi Gábor, a nemzetközi egyháztörténet- írás elismert kutatója végezte el.
A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat válogatta és a tárgyi jegyzeteket írta: Adriányi Gábor.
A dokumentumokat sajtó alá rendezte és szövegkritikai jegyzetekkel ellátta: Bárány Zsófia. AAz 1848-as megrázkódtatást követően a Habsburg Birodalom és az Apostoli Szentszék között 1855. augusztus 18-án - Ferenc József születésnapján - megkötött konkordátum negyedik cikkelye fontos engedményt tett, amikor kimondta, hogy "az érsekeknek és püspököknek szintúgy szabadságában álland tartományi gyűléseket és egyházmegyei zsinatokat a szent egyházi törvények értelmében összehívni és tartani, s azok tárgyalásait közzétenni". Ezt követően IX. Pius pápa két enciklikában is szorgalmazta a zsinatok tartását. Az érseksége székhelyét szinte újjáteremtő Kunszt József kalocsai érsek így elhatározta, hogy minél előbb tartományi zsinatot tart, amit végül 1863-ban hívott össze. Az Osztrák Monarchiában Bécs, Esztergom és Prága után negyedikként Kalocsán tartottak tartományi zsinatot, amely az egyetlen ilyen esemény volt az érsekség újkori történetében. A tartomány területét ekkor a kalocsain kívül az erdélyi, a nagyváradi és a csanádi egyházmegyék alkották. A zsinati dokumentumok elemzését, a fontosabb források értő kiválogatását. A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010 című OTKA-program keretében Adriányi Gábor, a nemzetközi egyháztörténet- írás elismert kutatója végezte el.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Vallás > vallástörténet, teológia > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kiadó: | MTA - Történettudomány Intézet, 2015 |
cikkszám / ISBN: | 9789634160052 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 179 p. + CD |
könyv nyelve: | magyar |