Ibargüengoitia, Jorge : Augusztusi villámok

"- Á, te vagy az, Lupe? - és teljes cinizmussal invitált, hogy tartsak vele. Szó nélkül léptem oda hozzá: szívemben ezer ellentétes érzelem dúlt. Néhány lépést tettünk. Azt kérdezte: - Na és az óra? - Miféle óra? - Amit elloptál. - Én soha életemben nem loptam órát, barátom. - Ezt olyan komolyan mondta, mintha csakugyan soha életében nem lopott volna órát. A lámpás egy frissen ásott sírgödröt világított meg. Nem türtőztethettem magam tovább. Jól kimunkált izmaim egyetlen gyors mozdulatával a gödörbe löktem Pérez H.-t. Az pedig, hiszen világéletében csak egy nyamvadt kis tintanyaló volt, úgy terült el hangos cuppanással az undorító sárban, mint egy béka. A lámpás kialudt, s valószínűleg el is gurult valahová. Tapogatózva távolodtam, ügyet sem vetve Pérez H.-ra, aki ostobán kiáltozott: - Lupe, segíts... Mért löktél be?... Mit forralsz, te nyomorult?... stb. - Egyre hangosabban inzultált. Megöltem volna, ha van mivel. Ez volt a második csapás, melyet a sors reám mért, mert másnap a képviselőház, rendkívüli plenáris ülésén, Pérez H.-t nevezte ki ideiglenes köztársasági elnökké."