kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Müller Lajos : Aszkétika és misztika - I. Aszkétika
- leírás
- további adatok
II. kiadás.
Az aszkétika fogalma s a rokontudományokhoz való viszonya.
Az aszkétika rendszeresen, tudományosan tárgyalja azokat a módokat s eszközöket, amelyek útján az ember a keresztény tökéletességre eljuthat. Amíg tehát a keresztény erkölcstan mindazt tartalmazza, ami csak az isteni kinyilatkoztatás alapján az ember szabad cselekedeteire s az azok által elérendő végső s legmagasabb célra vonatkozik (Lehmkuhl), addig az aszkétika ugyancsak ezen az alapon, ugyanezen cselekedetekkel foglalkozik (objectum materiale), de a keresztény tökéletesség szempontjából (objectum formale). Az aszkétika tehát a keresztény erkölcstan tágabb keretei közé tartozik. Az erkölcstan ugyanis megtanít arra, hogy mi a megengedett, jó, tökéletes; az aszkétika magyarázza, hogy hogyan juthat el az ember a tökéletességre, sőt a legtökéletesebbre. Az aszkétika tehát mintegy technikája, művészete az erkölcstannak. Bizonyos értelemben az aszkétika középhelyet foglal el az elméleti s gyakorlati tudományok között. Legközelebbi rokona az aszkétikának a misztika. Mindkettő a tökéletességnek s így végelemzésben az Istennel való egyesülésnek tudománya. Amíg azonban az aszkétika az Istennel egyesülni törekvő ember munkáját tárgyalja, addig a misztika a lelket magával egyesítő Isten munkáját ismerteti. Szóval az előbbi az ember aktív, az utóbbi az ember passzív szerepével foglalkozik az Istennel való egyesülésben.
Az aszkétika rendszeresen, tudományosan tárgyalja azokat a módokat s eszközöket, amelyek útján az ember a keresztény tökéletességre eljuthat. Amíg tehát a keresztény erkölcstan mindazt tartalmazza, ami csak az isteni kinyilatkoztatás alapján az ember szabad cselekedeteire s az azok által elérendő végső s legmagasabb célra vonatkozik (Lehmkuhl), addig az aszkétika ugyancsak ezen az alapon, ugyanezen cselekedetekkel foglalkozik (objectum materiale), de a keresztény tökéletesség szempontjából (objectum formale). Az aszkétika tehát a keresztény erkölcstan tágabb keretei közé tartozik. Az erkölcstan ugyanis megtanít arra, hogy mi a megengedett, jó, tökéletes; az aszkétika magyarázza, hogy hogyan juthat el az ember a tökéletességre, sőt a legtökéletesebbre. Az aszkétika tehát mintegy technikája, művészete az erkölcstannak. Bizonyos értelemben az aszkétika középhelyet foglal el az elméleti s gyakorlati tudományok között. Legközelebbi rokona az aszkétikának a misztika. Mindkettő a tökéletességnek s így végelemzésben az Istennel való egyesülésnek tudománya. Amíg azonban az aszkétika az Istennel egyesülni törekvő ember munkáját tárgyalja, addig a misztika a lelket magával egyesítő Isten munkáját ismerteti. Szóval az előbbi az ember aktív, az utóbbi az ember passzív szerepével foglalkozik az Istennel való egyesülésben.