kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
Földrajz
Gasztronómia
- Hegymászás
Hobbi
- Humor
Idegennyelvű könyvek
Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
Orvosi
- Pedagógia
Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
Sport
Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
Technika
- Térképészet
Természettudomány
- Töredékek
Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
Vallás
Bibliofilia
Régiség
Metszet
Térkép
Fotó
Papírrégiség, Aprónyomtatvány
Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Makkay János : Árpád fejedelem
- leírás
- további adatok
Részlet a kötetből:
"Árpád vagy István?
Népi-nemzeti voltára is bizonyára büszke polgári napilapunk 2007. június 30-án hosszú cikkben emlékezett meg az 1100 éve lezajlott pozsonyi csatáról. Amely egy évezredre eldöntötte a Kárpát-medence sorsát, és amelyben talán életét vesztette maga Árpád is, a seregeket vezérlő fejedelem. És akár öt ismert nevű fia közül esetleg három, amint azt állítólag a nemzeti romantikába hajló magyar elméletek egyike-másika sugallná: Tarhos, Üllő és Jutás. A nemzeti romantikával nem illethető cikk maga is sugall: ezekről a nemzeti halálokról olyan cím alatt számol be, amely szerintem több mint gusztustalan: Lóhalál. A vezérló fejedelem halála. Miután a három napos csata lefolyásáról lópusztulást az újság nem emleget, a kövér betűs cím csakis a fejedelem és fejedelemfik halálára vonatkozhat. írta ezt egyik nemzeti napilapunk a kevés közül. Jellemző az is, hogy a pozsonyi csata évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia csak 2007 őszén (az Árpád Emlékezete konferencia nov. 13-án) ünnepelte meg. Ennek a cikknek a megjelenése volt az egyik oka, hogy elhatároztam ennek a munkának a megírását. Egy másik - sokkal fontosabb - körülményre a közelmúltban megjelent írásomban utalok. Ezt Szörényi Levente fogalmazta meg egy interjúban.4 Lényege az, hogy Géza fejedelem és Szent István király államalapításának és országépítésének volt egy meghatározó feltétele: kellett hozzá egy ország. Árpádnak és harcosainak először el kellett foglalniuk a Kárpát-medencét, hogy egy évszázad múlva Géza fejedelem és István király megalapíthassa a magyar államot.
Ahhoz tehát, hogy királyságot alapítson valaki, ország is kell.
Ha meg nincs, akkor kell szerezni egyet. Lovat! Lovat! Országomat egy lóért!, kiáltott fel III. Richárd a csatamezőn, végső kétségbeesésében."
"Árpád vagy István?
Népi-nemzeti voltára is bizonyára büszke polgári napilapunk 2007. június 30-án hosszú cikkben emlékezett meg az 1100 éve lezajlott pozsonyi csatáról. Amely egy évezredre eldöntötte a Kárpát-medence sorsát, és amelyben talán életét vesztette maga Árpád is, a seregeket vezérlő fejedelem. És akár öt ismert nevű fia közül esetleg három, amint azt állítólag a nemzeti romantikába hajló magyar elméletek egyike-másika sugallná: Tarhos, Üllő és Jutás. A nemzeti romantikával nem illethető cikk maga is sugall: ezekről a nemzeti halálokról olyan cím alatt számol be, amely szerintem több mint gusztustalan: Lóhalál. A vezérló fejedelem halála. Miután a három napos csata lefolyásáról lópusztulást az újság nem emleget, a kövér betűs cím csakis a fejedelem és fejedelemfik halálára vonatkozhat. írta ezt egyik nemzeti napilapunk a kevés közül. Jellemző az is, hogy a pozsonyi csata évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia csak 2007 őszén (az Árpád Emlékezete konferencia nov. 13-án) ünnepelte meg. Ennek a cikknek a megjelenése volt az egyik oka, hogy elhatároztam ennek a munkának a megírását. Egy másik - sokkal fontosabb - körülményre a közelmúltban megjelent írásomban utalok. Ezt Szörényi Levente fogalmazta meg egy interjúban.4 Lényege az, hogy Géza fejedelem és Szent István király államalapításának és országépítésének volt egy meghatározó feltétele: kellett hozzá egy ország. Árpádnak és harcosainak először el kellett foglalniuk a Kárpát-medencét, hogy egy évszázad múlva Géza fejedelem és István király megalapíthassa a magyar államot.
Ahhoz tehát, hogy királyságot alapítson valaki, ország is kell.
Ha meg nincs, akkor kell szerezni egyet. Lovat! Lovat! Országomat egy lóért!, kiáltott fel III. Richárd a csatamezőn, végső kétségbeesésében."
állapot: | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar őstörténet > |
kiadó: | Szerző, 2007 |
cikkszám / ISBN: | 0064934 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 104 |
könyv nyelve: | magyar |