Sorozat: Vigilia könyvek.

Vas István, Németh László, de legtöbbször Pilinszky János kommentárjaiból (az utóbbi a kötet egyik fordítja is) már régóta olvashatott a magyar olvasó a 20. század egyik legkülönlegesebb szelleméről, Simone Weilről. A baloldali filozófiai és mozgalmi fiatalság után a francia filozófusnő - a második világháború éveiben - az egyik legnagyobb misztikus gondolkodóvá érett. Ez az első magyar gyűjtemény - egy szerencsés kézzel összeállított francia válogatás nyomában járva - legfontosabb tanulmányai-ból és életszemléletére fényt vető feljegyzéseiből ad gazdag cso-korra valót, illetve Kortársak Simone Weilről címmel századunk jeleseinek tollából nyújt értékelő írásokat a filozófusnőről. A kö-tet törzsét a két első válogatási ciklus alkotja. Az első a kötet címadó írása, amelyben Weil az Isten szeretetéről, a szerencsét-lenségről, a személyes Istenképről elmélkedik, az emberi gondol-kodás és a megalázottakkal való együttérzés igen magas tarto-mányaiban járva. A Lelki önéletrajz egy belső fejlődés analitikus vizsgálata, ám ebben az esetben az önszemléletnek, a katolikus valláshoz és a perszonális istenhez való közelítés olyan útját mutatva, amely párját ritkítja az irodalomban. A Töredékek fejezet-ben a klasszikus irodalom teológiai, misztikus felfogásaira is ka-punk példát. A filozófusra vonatkozó reflexív írások sorában olyan szellemek szólalnak meg, mint Mauriac, T. S. Eliot, Gombrowicz, Camus és Beauvoir. Bő jegyzetanyag, a szerző műveinek teljes bibliográfiája, a Weilről szóló fontosabb irodalom jegyzéke, valamint egy életrajzi áttekintés kapott helyet.