Amikor Simone de Beauvoir 1947-ben Chicagóban megismerkedett a Pulitzer-díjas Nelson Algrennel, az szerelem volt az első látásra. Egy húsz évre és négy kontinensre kiterjedő szenvedélyes viszony alakult ki abban az időben, amikor huszonnégy óráig tartott átrepülni az óceánt és a tengerentúli telefonhívás luxusnak számított. Az óceánon átívelő szerelem összegyűjti de Beauvoir Algrennek angolul írott több mint háromszáz levelét. A de Beauvoir levelezésében egyedülálló levelezés olyasvalakinek szólt, aki egyáltalán nem tartozott a világába. De Beauvoir rákényszerült, hogy mindent elmagyarázzon Algrennek, ami a környezetében magától értetődő volt, párizsi életétől az ottani politikai helyzetig. Az eredmény egyszerre személyes memoár és a Szajna bal partjának szellemi élete a háború utáni Párizsban, ahol Albert Camus-höz, Truman Capote-hoz, Colette-hez, Alberto Giacomettihez, Margaret Meadhez és Richard Wrighthoz hasonló kiválóságok fordultak meg.