Ama kegyelemnek mennyei harmatja - A 17. századi magyar puritanizmus irodalmából

Válogatta és az utószót írta: Balogh Judit.

Magyar nyelvterületen a protestáns egyházak létrejötte után száz évvel már kibontakozik a puritanizmus néven ismert első magyar református megújulás, méghozzá Erdélyben. A puritán eszméket angliai egyetemekről hazatérő peregrinusok, ún. vándordiákok terjesztik el. A személyes hitélet kialakításának, a kegyesség gyakorlásának (praxis pietatis) szorgalmazásával elsődlegesen az egyház reformját tűzik ki célul, ám Tolnai Dali János, Medgyesi Pál, Apáczai Csere János és a többiek munkássága az erdélyi közéletre is maradandó hatást gyakorol.
Breviárium-szerűen összeválogatott gondolataik nem csupán nyelvi szépségük miatt számíthatnak az olvasók érdeklődésére. A magyar puritánok hit és értelem, kegyesség és közéletiség azóta is páratlan egyensúlyát valósították meg, s ebben a mai napig követendő példaként állnak előttünk.