Sorozat: Élő Irodalom.

Balla Zsófia a kortárs magyar líra - erdélyi ágának - egyik legtehetségesebbje. Válogatott és legújabb verseit tartalmazza az Ahogyan élsz című kötet. A költőnő eddigi életműve elsősorban tartalmi, tematikai, poétikai és formális gazdagságával, változatosságával lepi meg az olvasót. Igen sokféle verset ír, és láthatólag mindegyik típusban otthonosan, nagy biztonsággal mozog. Kitűnően ért a nagyívű, szinte poémaszerű költemények szerkesztéséhez, nem idegenkedik az epikus menettől, az életképekkel, alakrajzokkal feldúsított nagyversektől, de kezére áll az alig pár soros, poentírozott epigramma vagy ötletvers is. Természetesen él az ún. hermetikus hangvétellel, Nemes Nagy Ágnes vagy Pilinszky versmodelljét csakúgy magához hasonította, mint azokat a neoavantgárd kezdeményeket, amelyeknek Szőcs Géza volt a nagymestere. Szép számmal található a kötetben vallomásos, a szó régies értelmében vett "nőies" vers is, de nem ritka az olyan kompozíció, amelyre a személytelenség, az objektiváltság jellemző (Levél egy ifjú költőhöz; Tavasz, 1967; Boszorkányszombat; Részeg a vonaton; A kettős; Időjárásjelentés; Ünnep előtt; Kristályforradás stb.). Az addigi életművet összefoglaló kötet nem annyira szigorúan egy irányba hajló pályaívet mutat, mint inkább a nem múló szenvedélyt, hogy a legkülönbözőbb hangokat, megoldásokat, témákat, versmodelleket, -alakzatokat vegye birtokba, hogy ismét és ismét próbára tegye saját képességeit, recipiáló és újraalkotó, hasonító és egyedivé tevő képességeit. Ennek a szinte próteuszi alkatnak megfelelően vállalkozik Balla Zsófia a legkülönbözőbb pasztisokra is: az "öreg" József Attilát csakúgy megidézi, mint nem egy idősebb vagy éppen fiatalabb pályatársát.