Egyetlen kiadás.
Cserey Farkas ezen munkája különleges helyet foglal el a magyar neveléstörténetben és a 19. század eleji kultúrtörténetben. A könyv a korabeli pedagógiai gondolkodás jelentős dokumentuma, amely a vidék nevelési viszonyait helyezi középpontba, és egyedi nézőpontból vizsgálja a gyermeknevelés kérdéseit. Ifjabb Cserey Farkas (1773–1842) a reformkori magyar értelmiség kiemelkedő alakja volt. Erdélyi származású földbirtokosként nemcsak a gazdálkodás, hanem a társadalmi reformok és a nevelés kérdései is foglalkoztatták. Művei tükrözik a felvilágosodás eszméinek hatását, amelyek különösen a nevelés fontosságát hangsúlyozzák a társadalmi fejlődés szempontjából. A szerző a helyi viszonyokat szem előtt tartva igyekezett olyan gyakorlati tanácsokat adni, amelyek a falusi környezetben is használhatók. Ez a mű az első magyar nyelvű, kimondottan falusi nevelésről szóló írások egyike. Cserey nem idealizálja a nevelést, hanem figyelembe veszi a falusi emberek életét meghatározó anyagi és kulturális körülményeket. Például a gyermekek számára olyan oktatást és nevelést szorgalmaz, amely hasznos a mezőgazdasági munkában és a mindennapi életben. „A nevelésfilozófiai és felvilágosult szellemű reformjavaslatai miatt egyaránt igen jelentős művében Cserey Voltaire, Rousseau és mások nyomán azt hangsúlyozza, hogy a kor társadalmi visszásságai a tudatlanságból származnak, igazságos társadalom csak a nép szellemi felemelkedése által jöhet létre. II. Józsefen kívül már Franklint és Washingtont is azok közé a bölcs vezetők közé sorolja, akik szívükön viselték a nép művelődését. A mű felépítése érdekes. Fejezetcím nélküli első harmada nevelésfilozófiai fejtegetés. Ezt követi „Az oskola házról”. „Az oskola mesterről”, a vallási és erkölcsi nevelés kérdéseiről szóló fejezet, majd a különböző tantárgyak tanítását tárgyaló részek következnek. A toldalékban a szerző igen fontos témákat érint. Szól az egészséges életmódról, a betegségek elleni védekezésről és azok gyógyításáról, az iskolai rendről, az iskolai elöljárók feladatairól, a jutalmazás és büntetés kérdéseiről.”/Studio/2010 19. század végi, aranyozott gerincű félvászon kötésben, körül márványozott élmetszéssel. A kötést Schmidt Gyula nagyváradi könyvkötő készítette.