Rendezte: Kertész Mihály [Michael Curtiz]. Főszereplő: Szirmai Rózsi, továbbá: Deésy Alfréd, Kovács Ilonka és Lajthay Károly.

Ezt a fekete-fehér három felvonásos háborús drámát Kertész Mihály rendezte és a forgatókönyvet Danos Árpáddal együtt jegyzi. A Magyar Vöröskereszt Egylet gyártotta, producere Ungerleider Mór volt, a forgalmazó pedig cége, a Pojectograph, mely úttörő szerepet töltött be a hazai filmgyártás, -forgalmazás, -kölcsönzés és -bemutatás terén. Több mozit építettek vagy alakítottak ki és üzemeltettek, az általuk alapított filmgyárban készültek a legszínvonalasabb magyar filmek és olyan, később világhírnevet szerezett alkotók dolgoztak náluk, mint Kertész Mihály rendező, de meg kell említeni - többek között - Budai Dénes zeneszerző, Deésy Alfréd, Somlay Artúr és Vándory Gusztáv színészek, Lajthay Károly színész-rendező, valamint Bécsi József operatőr nevét is. A filmben is szereplő Kovács Ilonka Lucy Doraine néven futott be Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, többször házasodott, első férje Kertész Mihály volt, akivel több alkalommal is együtt forgatott. A magyar föld erejét 1917. január 22-én mutatták be a sajtónak a Royal-Apolló moziban, a hivatalos bemutató február 19-én volt az Omniában.

A plakát 1916-ban készült és Földes Imre munkája, Bíró Miklós Könyvnyomdai Műintézetében nyomtatták. Földes a budapesti Mintarajziskolában tanult, majd Nyugat-Európa nagyvárosaiban képezte tovább magát. Kezdetben dekoratív képeket, bélyegeket és plakátokat készített, reklámplakátjaival két ízben is második díjat nyert pályázatokon. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tagja lett, a szervezet kiállításain az első világháborúig évente részt vett. Reklámplakátjai már az első világháború előtt ismertek voltak és Budapest utcáinak hirdetőoszlopain, vasúti várótermekben, fürdőkben voltak láthatók. 1918-tól önálló grafikai intézete volt Budapesten, 1919-ben a Tanácsköztársaság részére is készített plakátokat. 1921-ben Erdélybe költözött, ahol a helyi helikon közösségnek is dolgozott. Székhelyét több alkalommal áttette más városokba, több kiállítása is volt és alkotótársaival együtt több festészeti szabadiskolát is nyitott, de továbbra is tervezett Budapesten megjelenő plakátokat. A világháború kitörését követően hazatért Magyarországra, utolsó éveiről nincsenek információink. 1948-ban hunyt el ismeretlen időpontban és körülmények között. Művészetét - elsősorban plakátművészetét - csak évtizedekkel halála után fedezték fel ismét. Földes színes, mozgalmas és élettel teli reklám – és filmplakátjaihoz képest az eladásra kínált sokkal komorabb hangvételű, de ugyanolyan jól megkomponált, átgondolt és magas művészi színvonalról tanúskodik, szimbolikus elemekkel kiegészített, tartalmilag erős darab. Litográfia, 126 x 95 cm.

A lap szélén néhány apró elszÍnezódés, felületén, néhol halvány gyűrődésnyom, összességében nagyon szép állapotban.