kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Somogyi Éva : Abszolutizmus és kiegyezés 1849-1867
- leírás
- további adatok
Sorozat: Magyar História.
A Magyar História e kötetét két koronázási portré fogja közre. Az osztrák festő ösztönösen allegorikus képén 1848 decemberében Radetzky marsall, Windischgrätz táborszernagy és Jellacic altábornagy a monarchiabeli forradalmakat vérbe fojtó császári parancsnokok állnak a trónra lépő osztrák császár Ferenc József trónusa mellett. A másikon, az 1867. júniusin Andrássy Gyula gróf miniszterelnök a budai Mátyás templomban „éljent” kiált az éppen megkoronázott Ferenc József magyar királyra. Mi történt e két évtized alatt? Mi késztette a magyar politikai élet vezetőit, hogy az 1850-es évek megpróbáltatása, ökölbe szorult daca, 1861 hitvallása után – „tűrni fog a nemzet, remélve szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságában” – néhány esztendővel a 48-as törvényeket „összhangzásba hozzák” „a birodalom szilárd fennállhatásával”? Mi történt e két évtized alatt, hogy a „győző” az ötvenes évek esztelen bosszúja, 1860 bizonytalan megbékélési gesztusa után néhány esztendővel a megegyezést kereste az egykor rebellis nemzettel? Hogyan változott a Habsburg-monarchia európai helyzete, s ennek hatására a Monarchia másik fele uralkodó nemzetének, az osztrák-németségnek politikai törekvésre az 1849–1867 közötti két évtizedben? E kérdésekre választ keresve, a könyv szükségképpen állítja előtérbe azokat a személyeket és társadalmi csoportokat, akik és amelyek a Habsburg-monarchiában a politika aktív alkotói voltak.
A Magyar História e kötetét két koronázási portré fogja közre. Az osztrák festő ösztönösen allegorikus képén 1848 decemberében Radetzky marsall, Windischgrätz táborszernagy és Jellacic altábornagy a monarchiabeli forradalmakat vérbe fojtó császári parancsnokok állnak a trónra lépő osztrák császár Ferenc József trónusa mellett. A másikon, az 1867. júniusin Andrássy Gyula gróf miniszterelnök a budai Mátyás templomban „éljent” kiált az éppen megkoronázott Ferenc József magyar királyra. Mi történt e két évtized alatt? Mi késztette a magyar politikai élet vezetőit, hogy az 1850-es évek megpróbáltatása, ökölbe szorult daca, 1861 hitvallása után – „tűrni fog a nemzet, remélve szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságában” – néhány esztendővel a 48-as törvényeket „összhangzásba hozzák” „a birodalom szilárd fennállhatásával”? Mi történt e két évtized alatt, hogy a „győző” az ötvenes évek esztelen bosszúja, 1860 bizonytalan megbékélési gesztusa után néhány esztendővel a megegyezést kereste az egykor rebellis nemzettel? Hogyan változott a Habsburg-monarchia európai helyzete, s ennek hatására a Monarchia másik fele uralkodó nemzetének, az osztrák-németségnek politikai törekvésre az 1849–1867 közötti két évtizedben? E kérdésekre választ keresve, a könyv szükségképpen állítja előtérbe azokat a személyeket és társadalmi csoportokat, akik és amelyek a Habsburg-monarchiában a politika aktív alkotói voltak.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kiadó: | Gondolat, 1981 |
cikkszám / ISBN: | 0032986 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 224 p. |
könyv nyelve: | magyar |