kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Miskolczy Ambrus : A zsidóemancipáció Magyarországon 1849-ben
- leírás
- további adatok
A szennycímlapból egy darab kivágva!
„1849. július 28-án az első magyar népképviseleti országgyűlés meghozta utolsó törvényét a Törvény a zsidókról egyszerű címmel. Egyaránt mérföldkő ez a magyarországi zsidók életében és a modern magyar nemzet kialakulásában. A törvény értékelése körül ma nem dúlnak viták, és korábban sem dúltak. Inkább hangsúlyeltolódásoknak lehetünk tanúi, és némi - Zolnai Béla kifejezésével élve -: »beszédes csönd«-nek. Beszédes az, hogy a zsidóság 1848-49-es szerepéről és magáról a törvényről 1991-ig nem készültek önálló tanulmányok. Beszédes tény az is, hogy 1948 után évtizedeken keresztül Magyarországon nem született olyan alapos elemzés, amely az 1849-es törvényt elhelyezte volna a század egészének folyamataiban. [...] 1849. július ^8. Szemere Bertalan, a politikus és ideológus életének talán legnagyobb napja volt. Az országgyűlésben, illetve annak képviselőházában három nagy kérdésről fejtette ki véleményét, s az egyre kilátástalanabb helyzetben nem a csüggeteg ragaszkodás hangán beszélt. Először a hadi fejleményekről és ezzel összefüggésben a nemzetközi helyzetről tájékoztatott, majd a nemzetiségi kérdésben terjesztett elő »országos határozatot«, végül a zsidók emancipációjára vonatkozó törvényjavaslatot. Amikor Szemere Bertalan előterjesztéseit ismertetjük, azt akarjuk érzékeltetni, mennyire kötődött a pillanathoz, az évtizedes törekvésekhez és magához az európai helyzet megítéléséhez, miként illeszkedett a magyar liberális nemzeti diskurzusba és politikába a zsidóemancipáció törvénybe foglalása."
„1849. július 28-án az első magyar népképviseleti országgyűlés meghozta utolsó törvényét a Törvény a zsidókról egyszerű címmel. Egyaránt mérföldkő ez a magyarországi zsidók életében és a modern magyar nemzet kialakulásában. A törvény értékelése körül ma nem dúlnak viták, és korábban sem dúltak. Inkább hangsúlyeltolódásoknak lehetünk tanúi, és némi - Zolnai Béla kifejezésével élve -: »beszédes csönd«-nek. Beszédes az, hogy a zsidóság 1848-49-es szerepéről és magáról a törvényről 1991-ig nem készültek önálló tanulmányok. Beszédes tény az is, hogy 1948 után évtizedeken keresztül Magyarországon nem született olyan alapos elemzés, amely az 1849-es törvényt elhelyezte volna a század egészének folyamataiban. [...] 1849. július ^8. Szemere Bertalan, a politikus és ideológus életének talán legnagyobb napja volt. Az országgyűlésben, illetve annak képviselőházában három nagy kérdésről fejtette ki véleményét, s az egyre kilátástalanabb helyzetben nem a csüggeteg ragaszkodás hangán beszélt. Először a hadi fejleményekről és ezzel összefüggésben a nemzetközi helyzetről tájékoztatott, majd a nemzetiségi kérdésben terjesztett elő »országos határozatot«, végül a zsidók emancipációjára vonatkozó törvényjavaslatot. Amikor Szemere Bertalan előterjesztéseit ismertetjük, azt akarjuk érzékeltetni, mennyire kötődött a pillanathoz, az évtizedes törekvésekhez és magához az európai helyzet megítéléséhez, miként illeszkedett a magyar liberális nemzeti diskurzusba és politikába a zsidóemancipáció törvénybe foglalása."
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Könyv > Vallás > Judaika > |
kiadó: | Múlt és Jövő, 1999 |
cikkszám / ISBN: | 0064401 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 136 |
könyv nyelve: | magyar |