A lapok hosszanti élének felső harmada foltos.
A lapok kissé hullámosak is.

Sorozat: Historia Diaspora III.

A középkor, különösen a zsidó középkor bölcseletének története nem tartozik a közismert, feltárt, jól feldolgozott korszakok közé sem a nemzetközi, sem a hazai szakirodalomban. Ezért is volt komoly szellemi esemény C. Sirat mûvének megjelenése 1983-ban, most pedig az, hogy a mû magyarul is napvilágot látott. Már az is tisztázandó, hogy mit jelent a "zsidó filozófia" kifejezés: Sirat bevezetõjében erre keres választ és arra a legalább ennyire fogas kérdésre, hogy hol kell elhelyezni a zsidó gondolkodás világát az antik bölcseleti örökség és a kortárs muszlim tudomány koordinátarendszerében. Szerzõnk a kiformálódó muszlim filozófia árnyékában bukkan a középkori zsidó bölcselet gyökereire, Szaadjá, ibn Paqudá mûveire, ibn Gabirol és ibn Ezra újplatonizmusára.
A következõ korszakhatár Jehuda Halévi, majd az arisztotelizmus felbukkanása, a zsidó gondolkodás csúcspontja pedig Maimonidész klasszikus szintézise, amellyel Sirat a legbõségesebben foglalkozik. A középkor dereka után megsokasodó bölcseleti törekvések elemzése tölti ki a kötet nagyobb hányadát: Province, Hispánia és Itália diaszporáinak bölcseleti iskolái sorra bukkannak fel a történeti áttekintésben, a záró fejezetek pedig a reneszánsz zsidó szellemi életébe adnak betekintést. Kronológiai táblázat és alapos bibliográfia egészíti ki Sirat anyaggazdag munkáját, amelynek végén Staller Tamás utószavát és Turán Tamás összeállítását is olvashatjuk a középkori zsidó bölcselet hazai kutatástörténetérõl.