A szennycímlapon ajándékozási sorokkal.

Műfaját tekintve fantasztikus regény, melynek címe nem más, mint a csodaszer neve, amely a halandókat halhatatlanná, de legalábbis hosszú életűvé tette és a kiválasztottakat képessé arra, hogy előző életeikre és cselekvéseikre emlékezzenek. A történet főszereplője Hans Burger, a 16. század első harmadában születik és más-más testben, más néven a 18. század végéig, a 19. század elejéig él, de semmi bizonyosság nincsen arról, hogy ne élne ma is. Hansot gyermekkorában nagybátyja megfertőzi a bölcsek köve iránti vággyal. A nagybácsi halála után megszökik otthonról, vándorol, dolgozik, mígnem egy fogadóban megismerkedik egy emberrel, aki orvosnak mondja magát. Hans azonban gyanítja, hogy ő a beavatott. Szolgálatába szegődik, útjuk során nem tud ellenállni a vágynak, hogy a vörös port megszerezze. Megöli az idős embert, és a nyakában lévő zacskót elrabolja a porral. Vörösborban feloldva nagy adagot vesz be belőle. Szörnyű víziók, démonok, fájdalmak törnek rá, gyötrődik, kínlódik. Végül Brandenburg pincebörtönében bevégzi tönkrement életét. Lelkének gyötrelmes sodródása után születik újra.... Ötödik életének végén köszön el tőle az olvasó.