Scharle Péter - Szilágyi György : A végeselem-módszer vegyes analitikus eljárásai

Az elmúlt két évtized legsikeresebb, a mérnöki feladatok megoldásában nagy teret hódító eljárását, a végeselem-módszert sokan azért nem fogadják fenntartás nélküli örömmel, mert attól tartanak, hogy alkalmazása a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt gépiessé válik. Félő, hogy a bonyolult, mások által készített programrendszereket használó mérnökben visszafejlődik a mélyebb elemzésre való készség. A nyakló nélküli finitizálás ráadásul felesleges is lehet, hiszen sok esetben egyszerű és elegáns analitikus megoldást találhat az elméleti ismeretekkel jól felvértezett mérnök. Az aggodalom nem alaptalan. Gyökere a modellfelvétel örök kérdése : adott mérnöki feladat esetében milyen mechanikai modellt és numerikus eljárást érdemes választani. A szerzők osztják azt a nézetet, amely szerint „a gondolkodás eredménye az elemszám csökkenése„. Ilyen összefüggésben nyilvánvaló, hogy nincs szükség a végeselem-módszer kritikájára vagy védelmére, de élni kell minden olyan lehetőséggel, amely a modern gépi számítástechnika adottságaihoz igazodva érvényesülni engedi a klasszikus elméleti ismereteket.
Könyvünk célja az ilyen értelemben vegyes, analitikus és végeselemes megfontolásokat ötvöző eljárások bemutatása. Azt reméljük, hogy az Olvasó, miközben megismerkedik néhány, széles körben alkalmazható módszerváltozattal, kiegyensúlyozott képet kap az analitikus és numerikus feladatkezelés sok - egymásnak néha ellentmondó - szempontjáról is.